ReVIVE!

 
HomeGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés

Share | 
 

 5.6 Between darkness, The Sunken City

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Dr. Casanova Boltar
MeteorbringerTeam - founder
avatar

Hozzászólások száma : 212
Tartózkodási hely : BadSector

Tulajdonságok:
Fajta: Humanoid
Kaszt: Witch Doktor
Szint: 5

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Hétf. Május 02, 2016 9:13 am

Az arcmásomat viselő szellem jelenléte és a tény, hogy az enyém és még belém is költözik, némiképpen megborzongot, már-már elmeháborodás határát súrolom 4 sanity vesztés mellett.

Nagy kínok árán feldolgozom a tényeket, amikor Leo a kezemet kapja el és magával húz:
- Meg kell találnunk Isith-éket.

Elrakom a kapott és megtarthatott dolgokkal teli zsákot, megigazítom a tekercset, felhúzom a sliccemet, megvakarom furán sajgó családi ékszeremet és futásnak eredünk. A medállal világítva elég gyorsan egy hatalmas kőépület elé érkezünk. Valaha egy palota lehetett a méretéből ítélve.

Odabentről ismét elhangzik a TOLVAJOK üvöltés.
- Azt hiszem jó helyen járunk.

Odatapasztom a füle a falhoz és avastagságot próbálom megállapítani, amikor Leo mellém lép, megfogja a vállam és:
- Állj csak arrébb egy picikét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Isithieländé
Meteorbringers Team Associate
avatar

Hozzászólások száma : 144
Tartózkodási hely : Lélekkel a purgatóriumban

Tulajdonságok:
Fajta: Undead blood elf
Kaszt: Undead berserker
Szint: III

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Hétf. Május 02, 2016 11:21 am

A halott alak a semmiből jelenik meg előttem.
-TOLVAJ - visszhangzik dörgő hangja a teremben.
Rögtön látom, hogy ez ellen a kasza nem fog sokat érni.
-Asriel! Tünés!- kiáltok rá a kecskére.
-Ehhez mi túl gyengék vagyunk.-teszem hozzá mikor a kaszám egyszerűen lepattan a láncingjéről. De a halott csak közelít felém és egyre inkább a sarokba szorít.
-Oké nyugalom visszaadom a kardot.-ordítom utolsó kétségbe esésemben.
Rögtön megpróbálom leügyetlenkedni az övemről a kézzel eggyütt a pengét. Amíg ezt csinálom a test megáll egy helyben. Csak üres szemüregeivel figyeli ahogy felemelem kardot.
Ahogy a markolatra csúsznak az ujjaim érzem, hogy a fegyver megremeg. Mintha vibrálna. Fölemelem, hogy átnyújtsam jogos tulajdonosának. De a vibráció csak erősödik és visszafelé tolja a kezem. Mintha a kard ellenkezne. Egy hang járja át a könnyen kontrollálható élőholt elmém:
-Ne eressz el. Ez a jogos jussod. Megszenvedtél ennyiért. Isit.
A karom egy pillanatra megáll. A félemetesen fölém magasodó csontváz kinyújtott kezétől pár centire. Majd szép lassan el kezdek engedelmeskedni a kardnak és magam felé húzni azt.
-TOLVAJ-dörög újra a halott király hangja- majd megmaradt kezével akkora pofont kever le, hogy kétszer megpördülök a levegőben míg becsapódok a szemközti falba. Ekkor érkeznek Leoék méghozzá...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leonidas
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 370
Tartózkodási hely : BadSector, DS-101 rendszer

Tulajdonságok:
Fajta: Elf
Kaszt: Íjászféle
Szint: Negydik

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Hétf. Május 02, 2016 8:11 pm

A doki nagy kutakodásban van, kopogtatja a falat, még a nagydarab kétszárnyú ajtót is megtalálja. Sajnos az belülről el van reteszelve, így nem nyílik. Egy darabig még vizsgálódik, de aztán megkopogtatom a vállát.

- Állj csak arrébb egy picit - mondom, mire megfordul, és ő is meglátja azt, amit én már egy ideje: egy elképesztően vigyorgó vörös goblint, aki egy, a rajzfilmekből ismerős dinamitköteg-szerűséget tart a kezében. A kanóc már ég egy ideje, de már nem sokáig...

- Futás! - visítja Ervin, majd lehajítja a robbanószert az ajtó elé. El is iszkol egyből, mi meg követjük.

A dörrenés hatalmas, be is szakítja rendesen a már amúgy is viseletes öreg kaput. A teremben elénk táruló csatajelenet épp csak kibontakozóban van, nem maradtunk még le semmiről. Isith épp egy hatalmas nagy pofont kap egy kicicomázott csontváztól, Asriel meg próbálja ledöfni, de nincs szerencséje, a hajdanvolt királyt nem állítja meg a hagyományos penge.

Ekkor lépünk be a kapu romjain keresztül, MÉGHOZZÁ nem csak mi ketten, hanem velünk van az elégedetten vigyorgó Ervin is. Isith a padlón egészen a lábunkig csúszik, kezében egy elég csálén tartott aranykarddal.

- Tudod te azt használni? - kérdem tőle, amikor felsegítem. Kicsit meg kell igazítani az állkapcsát, hogy válaszolni tudjon: - Nem igazán... már a rövidkardom is csak dísznek volt, amolyan családi örökség. Ez meg még nagyobb és elég otromba is.

Nagyot sóhajtok, és elkérem tőle. Tényleg elég nagy, de nem annyira vészes, aránylag jól kiegyensúlyozott, vívásra is használható fegyvert vehetek kézbe. Láthatólag a hagyományos fegyverek nem működnek a csontikirály ellen, hátha ezzel már több eredményt tudunk elérni...

Közben több helyről is mocorgást hallok: tőlünk balra a padlót borító csontok kezdenek összeállni, látom, hogy a király két hajdani testőre is be fog szállni mindjárt a csatába. Ennél még furcsább az a kigyószerű alak, aki a trón mögött előbújva egy íjjal vesz célba minket...

Az íj húrja pendül egyet, a nyílvessző viszont félúton egy kis fekete kígyóvá válik, ami derékmagasságon mar bele Isithbe. Az élőholt lesöpri magáról a kis hüllőt, majd bakancsával szétroppantja a koponyáját. Még jó, hogy az élőholtakra nem hat a méreg.

- Kapd el - mutatok a kígyótestű lövészre - doki, tiéd a két csonti, én meg szerencsét próbálok a csontváz-királlyal...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dr. Casanova Boltar
MeteorbringerTeam - founder
avatar

Hozzászólások száma : 212
Tartózkodási hely : BadSector

Tulajdonságok:
Fajta: Humanoid
Kaszt: Witch Doktor
Szint: 5

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Kedd Május 03, 2016 8:46 am

Ervin belépője hatásosnak bizonyult, meglepően gyorsan bejutottunk a palotába. Fegyverhez kapunk, ahogy eglátjuk a földön csúszó Isithet és a bent sűrűsödő ellenséget. Leo kölcsönveszi Isith új szerzeményét, egy aranyozott hosszúkatrdot. Díszes egy csecsebecse, gyanítom ez a probléma forrása.

- Kapd el, doki, tiéd a két csonti, én meg szerencsét próbálok a csontváz-királlyal... -hangzik a leosztás.

Nézem a két felém közeledő csontvázat és a kezemet széttárva szemforgatva nézem, hogy most ezekkel mégis mi a bánatos fenét kezdjek. A mágia nem hat rájuk, zúzófegyverem meg nincsen, szellemboxolni meg nem tudok.

A földről felemelek egy fadarabot és a berobbantott kapu lángoló maradványából meggyújtva fáklyaként használom. A lábamnál heverő ködarabot felemelve hozzávágom az egyikhez, ami az ütődéstől nyomban darabokra hullik. Éppen egy másikat keresek, amikor látom, hogy újra materializálódik.

Valószínűleg a szellemi kivetülése tartja egyben a földi maradványokat. Hajdanán ismertem két démonvadászt és a feljegyzéseikben az szerepelt, hogy szellemet csak úgy lehet elpusztítani, ha a földi maradványaikat elégetjük.

Kotorászok egy kicsit a táskámban és előveszek egy fiolát és egy kis zacskót. A szenteltvizes fiolát hozzájuk vágom és a zacskó kősót rájuk szórom. Szerencsémre eléggé lomhák és vaktában hadonásznak a nagy kardjaikkal. Miután sikerült minden lendítést kikerülnöm, a fáklyáért nyúlok és egy laza mozdulattal begyújtom őket.

Némi ektoplazma hátrahagyásával hullanak össze a szárazságuk miatt pillanatok alatt szenesedő csontdarabok.

Mire végzek velük, addig a többiek sem tétlenkedtek. Leo élet-halál harcot vív a királlyal, látszólag gond nélkül felvette vele a küzdelmet, miközben Isith szlalolban közelítve az íjász felé lendíti a kaszáját, amikor újabb csontvázak tűnnek fel. Mindenhonnan jönnek.

A fáklyát leszúrom magam mellé és előveszem a nyílpuskámat. A vesszőket szenteltvizes kősóba mártom majd meggyújtva őket egymás után eresztem meg a közeledő csontvázak felé. A maradványuk lángoló kupacokat alkotnak a csarnok minden részén bőséges fényt biztosítva a harchoz.

Az egyre erősödő fény nagyon bánthatja az ellenségeinket, mert a gyíkszerű lény is inkább hátrál, mint támadna és a király is mintha gyengülne. Ervin meglátva a tűz hatékonyságát, vérszemet kap és a csarnokban található minden éghetőnek alágyújt...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Isithieländé
Meteorbringers Team Associate
avatar

Hozzászólások száma : 144
Tartózkodási hely : Lélekkel a purgatóriumban

Tulajdonságok:
Fajta: Undead blood elf
Kaszt: Undead berserker
Szint: III

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Kedd Május 03, 2016 11:22 am

A földről Leo ránt föl. Az állkapcsom a pofon hatására kiugrott a helyéről. Egy hatalmas roppanás kíséretében visszarakom a helyére.
Leo a kardra pillant amin még mindig ott fityeg az élőholt kardja.
- Tudod te azt használni?
- Nem igazán... már a rövidkardom is csak dísznek volt, amolyan családi örökség. Ez meg még nagyobb és elég otromba is.
Felé nyújtom a kardot de ismét vibrálni kezd. Mintha suttogna hozzám és kontrolálni próbálna.
A karom akárcsak az előbb el kezd visszahúzódni. Minden akarat erőmmel küzdök ellene. Leo az események forgatagában pedig csak szimplán kikapja a kezemből. Észre se veszi, hogy küzdöttem azzal a vacakkal. Egy köszönömöt ne felejtsek el majd mondani. No meg kicsit rágyúrni józan észre és akaraterőre. De tényleg mire is kellett az a tetves kard?
Nincs időm ezen töprengeni mert egy kígyó harap a derekamba. Valamikor alighanem sikítva menekültem volna a dög elől. Most viszont egyszerűen lesöpröm és eltaposom az állatot.
Gonosz vigyorral tekintek a lényre ami leadta rám a lövést és az utasításnak engedelmeskedve megindulok felé. Ahogy
Az még lead pár telitalálatot a mellkasomra majd eltűnik a trón mögött ahogy jött. Ahogy odarohanok látom, hogy egy egész nagy járat vezet a padlóba a trón mögé.
Utánaugrok a sötétbe.
Pár méter zuhanás után bokáig vízben landolok. A hely valaha egy börtön része lehetett a falról lógó csontváz legalábbis ezt bizonyítja. Valószinűleg valamikor az idők során beleszakadhatott az egykori csatorna vize. Erre bizonyíték a hasadék a falon amin keresztül a kígyó most meglépni próbál.
Csak pár lépést kell tennem, hogy a kaszával elérjem a farkát és visszarántsam. Már épp kezdeném s mozdulatot mikor a kígyó csak rámvillantja tekintetét és a következő pillanatban már nem látok semmit.
-Úristen! Megvakultam!
A kaszámmal tapogatva próbálok legalább az egyik falhoz eljutni és közben végig azon idegeskedem, hogy kiszolgáltatott préda vagyok. De a kígyó már rég eltűnt. Nem azért jött, hogy harcoljon.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leonidas
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 370
Tartózkodási hely : BadSector, DS-101 rendszer

Tulajdonságok:
Fajta: Elf
Kaszt: Íjászféle
Szint: Negydik

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 04, 2016 7:26 am

Két kézre kapom a kardot (a gipszessel csak kitámasztok), majd peckes lépésekkel megindulok a csontvázkirály felé. Asriel épp ebben a pillanatban repül el egy nagy pofontól, de ez engem nem zavar. Végülis ő még csak 0. szintű, én viszont már 4. vagyok, és ideúton megnéztem egy csomó Trónok harcát, nagyon tudom hogy kell az ilyen párbajokat megnyerni. Kezdésnek mindjárt megpróbálkozok egy ilyennel:


Persze a csontvázaknak nincsenek belei, ezért elég nagy homályt sikerül ütnöm, aminek meg is lesz a következménye: repülök én is a többiek után, bár nem olyan messzire (végülis én már negyedik szintű volnék...).

Feltápászkodom, és egy kicsit jobban átgondolom, mit is tehetnék. Közben a hajdani király csak közeledik, fogait csattogtatja, és azt hörgi, "Az az enyém!". Még egy kardot is szerzett valahonnan.

Összecsapunk, ezúttal nem ész nélkül megyek neki mint az előbb. Már három-négy pengeváltás után kiderül, hogy nem is rossz vívó az öreg. Hat-hét után már kezdek fáradni, rettenetes erős csapásai vannak a csontikirálynak. Aztán elnézek egy riposztot, aminek egyből meg is lesz a jutalma: az ellenfél kardja tátongó sebet nyit a bal combomon.

Csíp nagyon, de tovább kell küzdeni. Hátrébb bicegek egy pár lépést, majd újabb védekező állást veszek fel. Eközben a király sem rest, a kardját megtuningolja egy kis tűzzel. Na, már tényleg csak ez hiányzott...


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leonidas
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 370
Tartózkodási hely : BadSector, DS-101 rendszer

Tulajdonságok:
Fajta: Elf
Kaszt: Íjászféle
Szint: Negydik

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 04, 2016 7:15 pm

Volt nekem is tüzes kardom egy-két kalanddal ezelőtt, a jól látható előnye mellett egy csomó hátránya is van: amellett hogy megzavarhatja a tapasztalatlan ellent, a légellenállás elég rendesen lelassítja a támadásokat.

Amíg ezen tűnődtem, bekaptam egy újabb vágást a csontikirálytól. Ezúttal a csuklómra: viszont ez legalább biztos nem fertőződik el, mert ki is égette azonmód. Én csak vetkőztetni tudtam egy picit, egy szerencsés-szerencsétlen vágás után megszabadítottam a palástjától. Így most láthatóvá vált a valaha jobb napokat megélt rozsdás félvértje és a szakadt pantallója.

Vagy a lángoló kard, vagy a rajta lévő vértezet eddig minden ütésemet megfogta. Az egyik lendületes vágását csak a gipszes karommal tudom felfogni. Sajnos a gipsz nem páncél, még a lecsúszó penge is átvágja, így hamarosan a bal kezem is vérben kezd tocsogni. Kétségbeesetten nézek a társaim felé, de mindenki elfoglalt, senki nem tud kisegíteni...

Hm, hát van nekem más fegyverem is, jut eszembe, mire volt jó az a sok tanulás és gyakorlás, ha az életben nem hasznosítom a haPSZIchológiai ismereteimet? Egy csontváz hús, vér és belsőségek nélkül még páncélban sem lehet nagyobb súlyú, mint egy java... ezzel a gondolattal mozgósítom agyam energiáit és falhoz küldöm a csontikirályt. Nagy nyekkenéssel ér el oda, majd apró kis darabkáira törik szét...

... persze három másodperc múlva már megint egyben van, az összetartó mágia nem hagyja, hogy ilyen könnyedén végezzek vele. De legalább a páncélja lekerült róla, az összes ruhájával egyetemben. A meztelen csontváz villámgyorsan mozdul, meg is lep rendesen, ahogy a nyakam felé sújt. Egyetlen lehetőségem, ha lebukok a földre, amit meg is teszek az utolsó pillanatban.

Ha már a földön vagyok, odavágok egyet én is: az aranyozott kard úgy vágja át a meztelen lábait, mintha papírból lettek volna. Ahogy az örökbecsű közmondás is mondja, láb nélkül senki nem tud futni, így a csontikirály is összeesik.

- A kard... - hörgi a fogait csattogtatva - a kard az enyém...

- Tessék, a tiéd lehet - mondom neki, majd belevágom a koponyájába. Végre elhallgat, elcsendesedik.

Túlságosan én sem vagyok jó állapotban, ezért egy pár lépéssel arrébb én is leheveredek egy kicsit pihenni... nem kell altatódal, egy pillanat alatt körbezár a sötétség.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szenes Ervin
Meteorbringers Team member
avatar

Hozzászólások száma : 33
Tartózkodási hely : Valahol Athas sivatagában. Őszinte bánatára.

Tulajdonságok:
Fajta: Goblin
Kaszt: Tűzmágus / Robbanóanyag-ipari szakmérnök
Szint: 1

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 04, 2016 10:28 pm

- BORISKAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!


- szakítja félbe a csendes settenkedésemet egy fülrepesztó sikoltás. Ijedtemben ugrok helyből vagy 2 métert,  elrohanok egy feltehetőleg a hang forrásától ellentétes irányba és bevetem magam az első utamba kerülő épület romjai közé egy kiszakadt szárnyú erkélyajtón keresztül. Egy darabig csönden várakozok, de további hajmeresztő események híján megnyugszom és körülnézek. Meglátok egy kis, díszes, arany edénykét egy L betűvel díszítve. Eszembe jutnak róla az otthoni szuvenír boltokból a monogrammokkal díszített törölközők meg bögrék. Amiről meg eszembe jut Leó. Zsebre vágom, amit követően érezhetően megnövekedik a környezetemből sugárzó rosszallás. (szószos tál get!)
De a szellemek úgy látom nem nagyon mozognak a sikoly óta. Egyiken óvatosan átböködök az ujjammal, de semmi reakció. Lassan elszotyizok közöttük és mivel továbbra sem reagálnak, felbátorodva nekiiramodok egy szimpatikus irányba.

---

A loot-ösztönömtől vezetve ide-oda cikázok és néhány felettébb értékesnek tűnő ékszerrel leszek gazdagabb. Elégedetten haladok tovább, azon gondolkodva, hogy lehet nem is kéne annyira elsietni a kijárat megkeresését, amikor zajt hallok egy irányból. Átsietek a romok közt és kicsit távolabb észreveszem az elveszett csapatom egyik felét. A Doki épp egy nagy, kétszárnyú ajtót vizsgál tüzetesebben, aztán megvonja a vállát. Elvigyorodok. Az ajtók kinyitásában jeleskedem mostanában. Hatásos belépő lesz köszönés helyett. Meggyújtom az egyik bombámat. Dobótávolságig rohanok vele és odahajítom az ajtó elé, majd elkiáltom magam:

- Futás! - és gyorsan el is iszkolok fedezékbe. A többiekben kialakult már a reflex a felkiáltásaimra és gyorsan utánam vetik magukat.

A füleimnek zeneként csengő robbanás után a mesterember elégedetségével tekintek végig az ajtó maradványain. A többieknek sietős dolguk lehet, mert egy szó nélkül, céltudatosan megindulnak és bemennek a néhai ajtón. Utánuk megyek és kikukucskálok a hátuk mögül. Isith és a csapatunk egyik újabb tagja, Asriel van harcba keveredve egy nagyon királyinak és roppantul mérgesnek látszó csontvázzal. "Aha", bólintok magamnak. Bossfight. Leó és a Doki is belevetik magukat a harcba. Leó a király felé, Doki a két, időközben felelevenedő, testőr felé indul. Egy darabig tanácstalanul nézelődöm, hol az egyik, hol a másik harcoló csoportot nézve. A Doki tűznyilas akcióját figyelve feltűnik, hogy az egyre erősödő fényt nem igazán díjazza az ellenség. Összeáll a kép, megvan a tennivaló. Átmegyek lángszóró üzemmódba és egyre hangosabban vihogva nekiállok felgyújtani a mindenséget.

Miután felgyújtottam minden éghetőnek tűnőt, néhány kellemetlenül közel merészkedő csontvázat is kis, füstölgő szénkupaccá pörkölök. Aztán a biztonság kedvéért egy bombát is behajítok egy csoport közé, ami elég távol van mindenkitől. BUMM! A pusztítás eksztázisában egyre rövidülő épelméjű pillanataimban szét-szétnézek a szemem sarkából. Isith eltűnt valahova. Doki és Asriel harcolnak még. Leó meg közben végzett a királlyal, de megviselhette a harc, mert eszméletlenül hever a fal mellett. Nem tudom mennyire sérülhetett meg, de legalább nem egy egyre növekvő vértócsában fekszik. Meglátok mellette három csontvázat is, akik kiszemelték mint könnyű célpontot. Gondolkodás nélkül meggyújtok egy bombát és odahajítom. Amit egy fél másodperccel némi gondolkodás is követ, konstatálom, hogy valószínüleg nem ez lenne minden idők legsikeresebb megmentő manővere és elfúló hörgéssel a bomba után vetem magam. Még épp időben sikerül elcsippentenem a kanócot és azzal a mozdulattal tovább is hempergek a padlón az egyik felém sújtó csontváz csapását elkerülve. Legalább sikerült a figyelmüket magamra terelnem. Gyorsan talpra szökkenek és magabiztosan feléjük fordulok:

- HAH! ÉGJETEK, NYOMORULTAK! - kiáltom. Majd elszoruló szívvel nyugtázom, ahogy a pusztító lángnyelvek helyett feltörő, halk pöfögéssel kísért füstpamacs jelzi, hogy kifogyott belőlem a KRAFT. Pislogok egyet a csontvázakra, majd malacvisítással futásnak eredek.

- ÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ.....ííí?

Doki letüzesnyilazza az elsőt, utána a másodikat is. Asriel nekifutásból fellöki a harmadikat, és amíg a földön fekszik, felgyújtja a fáklyájával. Biccentek nekik és körülnézek. A közvetlen közelben nem látok más fenyegetést, úgyhogy odamegyek Leóhoz és gyengéden pofozgatom, amíg ki nem nyitja a szemét. Aztán teátrális arccal előveszem a szószos tálat a díszes L betűvel és átnyújtom neki:

- Egy Szenes mindig megfizeti az adósságait!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Majszter Plejbász
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 405
Tartózkodási hely : Porosháza városa, de inkább a koszfészek lenne jobb szó

Tulajdonságok:
Fajta: Mesélő- Játékos
Kaszt: OKJ-s Varászló
Szint: Zéró

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Csüt. Május 05, 2016 12:03 am

A trónteremben véget ért a csata.
A tűz boldogan emészti fel a több száz éve porosodó ajándékokat és kegytárgyakat, nem kímélve semmit.(Loot lost) A jobb napokat látott teremben csapatotok gyászosan áll.
Leonidas, a csapat vezetője a földön fekszik és több sebből vérzik, rajta Ervin aki épp életet próbál lehetni az eszméletlen testbe egy csicsás, arany szószos tállal.
A többiek a kialakult füstben köhögve próbálnak tájékozódni, szerencsére ellenfél nem maradt talpon így könnyebb dolguk van.
Hatalmas robajjal leomlik a terem hátsó mennyezete és a törmelékek elborítják a trónt és környékét.


- Medic! Akarom mondani Orvost! - hangzik el egy kiáltás a sűrű füstből, az utána következő zsörtölődést már alig hallatszik - ezek a barbárok úgyse tudnak óelfül. Te meg vidd innen azt a büdös lábadat. Doktor Baltazár vagy hogy hívnak! Merre vagy? Egy pajtásod haldoklik itten az övön felül, ez a lelkes és mellesleg penetráns piros pulykatojás meg túlgyógyítja épp…


@Leonidas:
Pillanatokra magadhoz térsz és mintha a legrosszabb rémálmod valósulna meg. Ervin szurkos képét látod és az arcodba valamiféle külbit tart, de ezer közül is felismered rajta a Leonidas család címerét.
-Hát ezt meg honna.. – csuklik el a hangod.
- Egy Szenes mindig… hallod a ködfátyolon túlról, de végét elnyeli a tudatodat elborító homály.

@iIsithieländé:
Vakságodat tetézi az imént hallott hang, mögüled jött és mintha egy mázsa kő szakadt volna felletted rá a talajra.
Kis ideig céltalanul bolyongasz egyik faltól a másikig támolyogva és a kaszád rendre beakad valamibe.
Ahogy látásod kitisztul, úgy körvonalazódik a csatorna körülötted és a távolabb ülő patkányok mintha gúnyosan nevetnének rajtad. Visszanézve látod, hogy a lejáratot elborítja az omladék.

----

A szökőkutak terén a hatalmas gyík lustán falatozik a legyőzött béka teteméből. Érzi Cshussz, Sszhissz, Félfog és Hsstur jelenlétét, ahogy közelednek felé és ezt egyfajta boldogsággal tölti el.
Ha itt végez és papjai is ideérnek, akkor elindulhatnak a rituálé helyszínére.
Remélhetőleg a vegyes csapat is ott lesz, mert szüksége lesz rájuk.

@Party: Skeleton encounter survived 200xp gained.

BeesWax Quests
- Find the way through Beeswax desolated streets and reunite the team.
- "Take me Home" - Place Guglirion skull in his house.
- "Long time forgotten" - Id fiend quest - Find the lizard eggs or spawns.
- "Purge the Holy Oak" - Use your resoures to purge the Great Tree
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése https://www.wattpad.com/user/GaborBacsai
Dr. Casanova Boltar
MeteorbringerTeam - founder
avatar

Hozzászólások száma : 212
Tartózkodási hely : BadSector

Tulajdonságok:
Fajta: Humanoid
Kaszt: Witch Doktor
Szint: 5

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Csüt. Május 05, 2016 11:49 am

A csatának vége. Lángol minden. Megint sikeresen leamortizáltunk egy ősi helyszínt. A gomolygó füstből egy felkiálltás hallatszik:
-MEDIC!

Majd egy hang helyesbít és Guglit vélem felfedezni. Azonnal rohanok a hang irányába. Leo-t egy kődarabnak támaszkodva, eszméletlenül, vérző sebekkel és Ervinnel a mellkasán találom meg. Gyorsan leszedem róla a kis pirománt és felmérem a sebes súlyosságát. A félig letört gipsz maradékát eltávolítom és ellátom a karján és lábán tátongó, vérző sebeket.

Amíg várom, hogy magához térjen, elküldöm Ervint, hogy keresse meg a többieket és szedjen össze minden nagyjából épen maradt értéket. Leo mellett maradva előkotrom a zsákomból Boris ajándékait. Minden megvan a mágia megtöréséhez, még egy használati utasítást is adott.

„Kell hozzá valami ősi, valami új, csont és fa, vas és arany, homály és fény, mágikus és profán.” –csendül fel bennem a rituálé. A leírás szerint a csontot és fát apróra, szinte porrá kell törni és ezt össze kell keverni az olvasztott vassal és arannyal egy egyszerű réztálban, majd a ráolvasást követően egy ősi eszközzel az új világ gyermekének meg kell sebeznie a Fát. Ősi fegyvert nem találok a zsákban. Már majdnem átkoznám Borist, de eszembe ötlik a tőröm, a bibliai penge. Az elég ősi lehet.

Felnézve látom, hogy nem látok semmit, ezért kitekerem a tekercset is. Lássuk hogyan menthetem meg bárki lelkét.
„Vért vérrel, egy életet csak egy másik élettel lehet megváltani…” –a folytatást szörnyülködve olvasom. Tekintetem gondterhelt, homlokomon verítékcseppek jelennek meg. Ezzel még várnom kell, át kell gondoljam.

Hirtelen kitágul a pupillám, valahogy útnak eresztettem a denevérjeimet, akik a főtér felé vették útjukat. Szinte látom magam előtt a hajdani béka maradványait. Semmi nem maradt belőle, széttépve hever a kút előtt és gyakorlatilag tiszta az út a Fához…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Isithieländé
Meteorbringers Team Associate
avatar

Hozzászólások száma : 144
Tartózkodási hely : Lélekkel a purgatóriumban

Tulajdonságok:
Fajta: Undead blood elf
Kaszt: Undead berserker
Szint: III

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Pént. Május 06, 2016 10:00 pm

Ahogy eltűnik a kígyó által idézett sötétség rögtön megtorpanok. Eltart pár másodpercig míg visszanyerem a látásomat. Épp jókor tűnt el a sötétség ha egy picit is tovább botladozok előbb utóbb a fejemet vettem volna a saját kaszámmal. Persze amilyen szerencsám van az utóbbi időben az egyetlen visszavezető járat beomlott. Szívás. Akkor marad a csatorna.
Hosszú percek telnek el amíg a csatorna zavaros folyosóin haladok. Látszik, hogy a város több rétegben épült mert sok különböző stílust fel lehet fedezni. Van olyan ami csak egy földből vájt üreg de akadnak itt a sima kőfalúaktól a három méteres belmagasságú díszesen domborművezett folyosókig. Az utóbbiakat nyilván nem csak csatocsatornarna célzattal használták.
Már régóta bolyongok de az az érzésem támad, hogy csak egyre méllyebbre kerültem ebben az átkozott labirintusban. Mikor egyszer végre az egyik szárazabbik részen rábukkanok valamire.
A folyosó amin haladok ugyanis egy hatalmas lyukban végződik. A téglával kirakott szabályos mélyedés óriási méreteket ölt. Az oldalán pedig hálistennek egy lépcső fut fel.
Huhúúú megyünk kifele a csatornából. Hangos léptekkel el is kezdek futni fölfele. A lépcső mentén még számos út vezet felfele de nem nagyon nézelődök.
Vesztemre. Az egyikből hirtelen egy rothadó kéz ragadja meg a karomat. Nem nagyon látom a támadót de feltételezem, hogy egy zombi lehet. Kihasználom, hogy előlredől és megpróbál a nyakamba harapni és átlendítem a hátamon. Még épp sikerül megkapaszkodnom a folyosó szélében így nem ránt magával a kút feneketlen mélyébe.
d-Huh ez nem múlott sokon.-Jegyzem meg magamnak ahogy az egyre távolodó hullát figyelem.
Mennék tovább de az egyik elülső járatból egy zombi csoszogását hallom. Visszafordulnék de onnan is. Nem tudok elég gyorsan dönteni és az egyik élholt feje elő is bukkan.
-Hé Laci te vagy az?-hallom a krákogós hangját. A holtak nyelvét beszéli. Legalábbis az lehet mert még sosem hallottam mégis minden gond nélkül értem.
-Na várj csak. Te nem a Laci vagy! Még sosem láttalak errefelé. Most kerültél ide?
Zavarodottan és ledöbbenten állok a zombi előtt. Ez az egész elég abszurd. Aztán végül megszólalok.
-Igen új vagyok a környéken.
-Jaa bocsi. Béla vagyok. Nem láttad a Lacit? Szokása a sötétből ráugrani az emberre.
-Nem. Nem találkoztam vele.
-Na mindegy ha már új vagy hadd mutassalak be a többieknek. Úgyis banda gyűlés lesz.
Jobb ötletem nem lévén elindulok vele a gyűlésre bármi is legyen az. Igazából egy rövid folyosó után jobbra fordulva egy kis terembe vezet ahonnan már valahogy sikerült kitakarítani a csatorna vizét.
A szobában székek azon pedig frucsa alakok ülnek. Mindegyikük tépett és oszló félben lévő személy. Zombik akárcsak én.
-Hoztam egy új jövevényt srácok! -kiállt Béla mikor belép a terembe. Rögtön mindenki felém fordítja a fejét.- srácok bemutatom őőő...
-Isith-segítem ki Bélát.
-Rendben Isit foglalj kérlek foglalj helyet.-Bök az egyik üresen ácsorgó székre.
Idegesen leülök ahova irányítanak de érzem, hogy a többiek figyelnek engem. Ezután Béla a terem közepére sétál.
-Na tehát az Élőholt felszabadítási front 3457. ülését ezennel megnyitom.
Hirtelen egy csontos kéz emelkedik a magasba. A gazdája egy narancssárga ruhákba bugyolált kisfiú akinek az azonos színű csuklyától még az arcát se látni. Szegény feltehetőleg évszázadokkal a születésem előtt halhatott meg.
-Igen Kenny?- pillant rá Béla.
-Mffam madlsd?-A mondandójából a ruhája miatt nem értek sokat.
-Jahogy Laci. Nem tudom hova tűnt de mikor elpbb kimentem nem találtam a helyén. Majd csak beesik valamikor.- De szerintem engedjétek bemutatkozni kicsiny csapatunk legújabb tagját Isitet.
Az összes tekintet ismét rámszegeződik.
-Őőőő. A teljes nevem II. Kovács Isithieländé des Nolda dequalthâs Borgia von Medici del Coro Vladimirov Leeloo Minai Lekarariba-laminai-tchai ekbat de sebat auf Frottenburger Mijazaki Alexandrea Æęœïûl Ulmerheimer nar Rayya was normandy. Még életemben vérelf voltam és kábé egy hónapja haltam meg a rabszolgaság miatt kialakult sebekben.
-Sziaaaaaaaa Isiiiiiiiiiiith.-hangzik a csoportterápiákról megszokott kórus.
-Szörnyű, hogy mivé vált az Athas nem? Mellesleg aranyom használd csak a rövidebb neved-kacsint rám a mellettem ülő zombi akinek annyira, görnyedt a háta, hogy a hatalmas pallosára kell, hogy támaszkodjon nehogy leboruljon a székről.
Béla veszi át a szót:
-Kérlek engedd be, hogy bemutassam a csapatunkat. A kardos úriember Zoltán Ő a legrégebben halott közülünk. Még a mágia háborújának elejé konvertálta át egy nekromanta. Kalandos úton keveredett ide. Elhalálozási sorendben a második Kenny. Az összes élőholt elftárs közül a legnagyobb halál az élethez aránnyal büszkélkedhet az életében letöltött mitegy tíz évével. A múltjáról nem hajlandó beszélni de pletykák járják, hogy anno többször is feltámadt.
-Mfffppfa mptll!
-Oké haver nyugi. A mögötted elhelyezkedő illető pedig Géza velem szolgált anno az egyesített élőholt seregben míg úgy nem döntöttünk, hogy ki nem lépünk.
Hátrapillantok és szemügyre veszem az illetőt. Egykoron igazi kemény legény lehetett a láncingjével és a pajzsával. De ma már csak egy zombi a több ezer közül.
-Ezenkívül még két tagunk van. Laci aki valamiért eltűnt és Józsi aki most épp federítő körúton van.
De ezek után joggal kérdezhetnéd drága Isith. „Mit is akar ez a szervezet?”  Nos mesélek egy kicsit a helyi politikáról. A mágia háborúja után a helyi élőholtak csupán céltalanul lézengtek és ostobán teljes anarchiában éltek. Aztán jött a herceg és egyesített minket. Mindnyájan az ő uralma alatt éltünk a csatornákban. De gyorsan rájöttünk hogy nem a legjobb uralkodó. Állandóan megbolygatta a többi élőlényt még azt az átkozott gyíkot is csakhogy valamit megtaláljon amit mi közkatonák nem tudtunk. Ezért aztán az élőholtak jelenleg pártokra szakadva küzdenek a szabadságukért. Jelen pillanatban is a Halott Méhviasz népe fronttal viaskodunk akik a kút másik oldalán fészkelnek. Pfujj azok a köpködők.-Itt mindenki a padlóra köp.
Hirtelen lépteket hallunk a folyosóról és egy a fa indáival körbetekert és emellett zöldre festett zombi ront ránk.
-Áááh Józsi a felderítőnk.-mutat be Béla.- Mondtam, hogy azok a növények nem segítenek az álcázásodon.
-Erre most nincs időnk. Híreim vannak. Meghalt a herceg.
Itt mindenki ledöbben. Zoltánnak pedig szó szerint leesik az álla. Gyorsan lehajol és elkezdi a padlón keresgélni.
-A démonbéka megette. Utoljára még elénekelte a „purple raint” majd eltűnt. A démonbékát pedig a gyík ette meg úgyhogy a felszabadítási front máris két akadállyal többet küzdött le.
-Hah csupa jó hír-mondja Béla.-Hallod Isith pont jókor érkeztél. Isith?
Ezeket a mondatokat csak távolról hallom mert a pillanatnyi odanemfigyelést kihasználva kisuhanok a másik ajtón és elkezdek a kút lépcsőjén fölfelé rohanni.
Kár értük pedig jófej srácok voltak. Ám a lépcső egy ponton le van szakadva és csak a fa egyik indája vezet át fölötte. Megmarkolom és próbálok átlendülni fölötte de nem nagyon sikerül. Úgyhogy egy darabig még lógok mikor egy kis narancssárga folt is rávetődik a kötélre.
-Kenny?
-Mffmpm.
-Siess tovább Kenny a kötél már nem húzza sokáig.
Mintegy végszóra az inda el ki is szakad a helyéről és el is kezdünk zuhanni. Nekem még van elég lélekjelenlétem, hogy elkapjak egy kiszögellést amiről túl tudok mászni de Kenny a mélybe zuhan.
Ahogy fölkapaszkodom a túloldlat a lépcsőre és indulok tovább a hátam mögött még hallom:
-KINYÍRTA KENNYT. SZEMÉT.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leonidas
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 370
Tartózkodási hely : BadSector, DS-101 rendszer

Tulajdonságok:
Fajta: Elf
Kaszt: Íjászféle
Szint: Negydik

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szomb. Május 07, 2016 12:00 pm

TU-DUM-DU-DUMMM...

A szívdobbanásaimat hallgatom, de közben rájövök, hogy ez nem is az, hanem egy régi sláger kezdete. Ezt a gondolatomat meg is erősíti a háttérben felhangzó férfikórus hangja:

NAN-NAAA-NA-NA-NA


A zene ünnepélyes taktusaira látóterembe kacsázik Tyrion Lannister, kezében egy nagyon ismerős tárggyal. Ahogy lehetetlenül nagy méretű vörös mancsaival felém nyújtja, akkor jövök rá hogy az nem más, mint családunk egyik régi szószostálja Nida néni stafirungjából, amit kb. 300 éve nem láttam. Most már biztosan tudom hogy lázálmom van...

Tyrion szertatásosan meghajol, majd a mellkasomra mászik és a fülemhez hajolva suttog valami olyasmit, hogy a szenesemberek mindig megfizetik az adósságaikat. Pont olyan égett goblinszőrszaga van, mint amilyen Ervinnek szokott lenni, ezt jelzem is neki, illetve csak megpróbálom, mert közben újból elragad a sötét.

Mire felébredek, már hárman is körülöttem vannak: a doki, Asriel és itt van Ervin is. A háttérben vígan ropog a trónterem éghető anyagaiból rakott nagy tűz, ők hárman pedig egyszerre mozdulva vidáman táncolnak és énekelnek a korábban elkezdett zenére:

When we all give the power
we all give the best.
Every minute of an hour
don't think about a rest.
Then you all get the power
you all get the best.
When everyone gives everything and every song everybody sings.
Then it's live

Nem lehet igaz, mondom magamban, ez még mindig egy lázálom. Becsukom a szememet...

...majd amikor kinyitom, már csak a doki van mellettem. Minden visszaállt a rendes kerékvágásba, sehol a tánckar, és nem szól már a zene sem a fejemben.

- Meddig voltam kiütve? - kérdem elhaló hangon.

- 4:04-ig - mondja a doki, majd megveregeti az ép karomat - mozgás felkelni Leó! Kutya bajod, ne sajnáltasd itt magad egy-két karcolás miatt! Ráadásul a gipszedet is levettem, lehet megint íjászkodni!

- Az jó, mert hogy nem megyek többet az első sorba, a tuti - mondom neki - maradok hátul a supportban. Ha bármikor mást mondanék, nyugodtan vágj fejbe egy bikacsökkel...

Még jó hogy minden csak álom volt, gondolom magamban, bár a zene igen erőteljes dallamtapadást okozott, gondolom még napokig dúdolgatni fogom.

Ekkor veszem észre magam mellett a földön Nida néni háromszáz éve elveszett szószostálját...


A hozzászólást Leonidas összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Május 08, 2016 9:59 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Majszter Plejbász
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 405
Tartózkodási hely : Porosháza városa, de inkább a koszfészek lenne jobb szó

Tulajdonságok:
Fajta: Mesélő- Játékos
Kaszt: OKJ-s Varászló
Szint: Zéró

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Vas. Május 08, 2016 12:45 am

Valahol Peremvidékeken állomásozó csillagrombolón a mélyűrben.

- Statisztikák mit mutatnak?
- Főnök – mondja Runkle titkára Sanyika, és a holovetítőn lévő táblázatokra mutatott majd a kisebbekre– én bizakodó vagyok, de a sápot sokallom. A Birodalom, K, a Skyájnet, M, de még a hollópadlási Nyugdíjas Klub, élükön Ctogghával a  nyakunkban van.. hát..
- Tudom, mekkora szarban vagyunk, de a felmérési adatok mik mutatnak? A Gugli Analich és az AdWorlds?
- Azok? Hihetetlenül magasak, az emberek imádják. Többen töltötték le az 5.6- ot pénteken, mint az új Brazzerst.
A Hajnalkirályos Bossfight nagyon megdobta, de ezzel jelentkezett egy-két újabb probléma, itt vannak ugye az élőholtak, - máris tüntetnek a szakszervezetek az Omegán lévő iroda elött – meg váratlanul feltűntek a vikingek újra, a diszkós arc helyett most egy rendhagyóbb shield maident hoznának.
- - Már csak Asgard hiányzott a nyakunkra, a felmérések szerint… - mondja ingerülten az izzadó Károly. már
- 70:30-ra nyertek a milliomos trollok, a Multiverzummal szembe. A pénzesek meg több  csöcsöt akarnak.
- Deal, mhet a viking csaj és küld át este a CVjét és…
- Károly, MOST kell belerakjuk, még két óránk van. Asgardban vége lesz a ragnarökös bulinak és Loki bemutatja az új Abstergo VR- t, próbálja élő adásos vetítéssel fűszerezni. Sanyi közben a Pimp Boyát nyomkodja és nézi 23:45 es diagráfiákat és ráközelített a holovetítőn egy női alakra:

- Tuulikki vagyok, Branwig lánya, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya...

-…képzeld el, amikor a hányást befejezve, kóválygó fejjel ülsz a földön a tűző napon, éppen úgy, ahogy jó anyád a világra szült és csak a sivár üresség van körülötted, bármerre is nézel: se haverok, se ellenség... És te arra gondolsz, hogy nem volt az évszázad ötlete kihagyni Lokit, amikor támogatásért imádkoztál az istenekhez. Szóval, ha ezek után valaki azt állítja, hogy a viking (munkavállalás külföldön) csupa kaland, izgalom és szórakozás, azt habozás nélkül üsd agyon egy kellően goromba kinézetű husánggal: semmi értelme megvárni, amíg kiderül, hogy az illető teljesen hülye-e, vagy nem tudja, miről beszél.

----

@ Tuulikki:
– somewhere under the Dying Sun-

- Loki, remek tréfát űz veled, mert nemhogy a társaid, de az ismert vidék is eltűnt. A hó borította gleccserek helyett üresség, mindenhol amerre szem ellát, csak vörös homokdűnékkel hepe-hupázott táj, sehol a  tenger, de még egy fa sem.
A talajból felszálló meleg fejbe vág és újabb adag hányással távozik a finom húsz éves Borostály Olofsson utolsó adagja is. Cefetül vagy, hirtelen árnyékba borul feletted az ég, felnézve egy hatalmas repülő ráját látsz. Ami szinte kecsesen repül az égben dacára városnyi testének. Apró, sötét foltok válik el a rájáról és rohamosan közelít feléd – Luck check – és hatalmas porvihart kavarva leesik egy lábbal odébb egy holtest meg még egy.

Gondolataidban már Asgardban vagy és a Hősök Csarnokában felhangzik a neved… - a szádba és a szemedbe csapódó homoktól épp időben magadhoz térsz, hogy arrébb vetődjél – Reflex check – a következő „bomba” elöl. A homokban lihegve sikoltást hallasz és a testek megelevenednek, felállnak és farkasokként üvöltenek fel az égbe és kivájt szemükkel az eget kémlelik.
A körülötted lévő világ megremeg a mágia nyers áramlásától és képlékennyé válik a lábad alatt a talaj. Bokáig süllyedsz benne és pár lépéssel később már térdig, dacolva a másnaposságoddal futsz az életedért. A következő lépesek olyanok  mintha egy verembe estél volna , a mellkasodig elnyel és ahogy mozogsz  úgy süllyedsz lejjebb.
A homok mohón nyeli magába áldozatát, gyakran végződik így egy átlagos nap Athason.
Zuhansz...
...Át a feketeségen, keresztül a homokon és talán csak a föld magja állíthat meg, mikor kitisztul minden és alattad egy hatalmas város terül el.  Valaha gyönyörű lehetett, de mára csak romok és csonka oszlopok halmaz. Néhol kiveheteő egy-egy karcsúbb torony de a háttérben uralkodó fa gyökerei mindent behálóznak .
Csatt, hatalmasat puffansz egy láthatatlan valamibe – Resist magic check against Beewax Sheltering Globe - pillanatokig megdermedsz a levegőbe majd zuhanó kőként folyatod utadat a mélybe, az omladékok közé
.
Egy  kék,nyálkás zselés trutyi felfogja a zuhanásod Thornak hála, csak nyakig süllyedtél benne. Érzed, bőrödön az anyag mozgását, a lábaddal kalimpálva úszni próbálsz benne. Jobbra pillantva egy koponya fénylő mosolyát kapod el, mellette nemsokkal lebegnek a csontjai. A folyékony anyag megmozdul és előre csúszik, majd …


A hozzászólást Eszka összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Május 08, 2016 9:00 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése https://www.wattpad.com/user/GaborBacsai
Tuulikki
Meteorbringers Team Wannabe Player
avatar

Hozzászólások száma : 21
Tartózkodási hely : Nem vagyok tartózkodó típus, helytől függetlenül

Tulajdonságok:
Fajta: Puoli-suomalainen viking (finnking, vifinn, etc.)
Kaszt: Skjaldmær (Kilpineito)
Szint: kisegyes

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Vas. Május 08, 2016 8:21 am

- Perkele! - mordulok fel, kiután kiköpködtem a legutóbbi hányás maradékát is a meglepően furcsa színű homokba, ami meglepően gyorsan be is szívja a nedvességet - Hát ez...
*Annyi bizonyos, hogy nem a szászok földje: Lindisfarne mintha egy cseppet zöldebb lett volna, sokkal kevésbé lapos, és akkor a közeli tengerpartról, az elmaradhatatlan víjjogó-szaró sirályokkal, még nem is tettem említést. És ott mintha furcsa kinézetű halak se röpködtek volna... Úgy tűnik, nem volt jó ötlet említésre se méltatni Lokit, amikor reggel harci sikerekért imádkoztam anyám isteneihez.*
- Helheim...
*Semmi más nem lehet, bár anyám, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya, satöbbi mintha nem teljesen ilyennek mesélte volna... Arról pedig egyáltalán nem tett említést, hogy aki ide kerül, pajzs és fegyver, sisak és páncél, illetve ruhák nélkül érkezik...*
- Vittu! - ahogy a vad keleti vidékről származó, pákász apám oly gyakorta mondogatta, különösen a halálos ágyán - Vittu!
*Viszont ha már Helheim, legyen kövér: a mellettem homokba csapódó hulla ugyan meglep kissé, de egyúttal legalább némi komfortérzetet is ad, végtére is a sivatag előtti legutolsó emlékem egy csata, bár az nem rémlik, hogy a levegőben vívták volna... Amikor a második is megérkezik, ugyancsak gyanúsan közel hozzám, egyszeriben úrrá lesz rajtam a balsejtelem - rövid időn belül másodszor -, miszerint a reggeli fohászsorból vétek volt épp Lokit kihagyni. Na de ami késik...*
- Haista vittu, Herra Loki! - nesze neked fohász, csak azért is apám nyelvén.
*Hanem a harmadik hulla becsapódásával a dolog kezdi elveszíteni az újdonságvarázsát (megjegyzés: erről a mágiáról feltétlenül meg kell kérdeznem a Látót, ha legközelebb összefutok vele), ellenben arra ösztönöz, hogy csapadékmentesebb hely után nézzek: feltápászkodom hát és a tenyeremmel ellenzőt tartva a szemeim fölé, körülnézek. A táj semmivel sem érdekesebb most, mint amikor a földön kuporogva néztem körül, viszont legalább ugyanolyan semmitmondó, kihalt és egyforma minden irányban. Mivel ismét megpillantom az égen komótosan csapkodva köröző ráját, egy pillanatra megint felmerül bennem a pánikbaesés gondolata, ám ezt egyszeriben elhessintem, amikor az elsőként érkezett hulla nagy hirtelen életjeleket kezd mutatni; majd sorban a többi is...*
- Perkele! - ahogy apám mondta volt.
*Ha egyszer az ember lánya, különösen pedig Branwig lánya, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya, satöbbi egyszer a skjaldmær pálya mellett dönt az állásbörzén, meglepő gyorsasággal tesz szert jó kondira. És noha anyám, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya, satöbbi örökébe lépve a futás szégyen, apám tanítása szerint olykor igencsak hasznos is lehet.*
- Hogy is foglamaztam az imént, Loki?
*Mert amikor az egyszeri skjaldmær, aki éppoly pőrén, mint ahogy az anyjából kibújt (mínusz magzatvíz és méhlepény-cafatkák), sikoltozó elevenholtak elől menekülve egyszercsak abban a furcsa helyzetben találja magát, hogy elébb bokáig, aztán térdig, majd még tovább süpped a homokba, ami a közhiedelem és a tudomány jelenlegi állása szerint még mindig a "szilárd talaj" kategóriába esik, hajlamos leereszteni mindkét harcra kész karját és az égre emelt tekintettel káromolni az isteneket - vagy legalábbis azt az egyet, akit felelősnek tart a kialakult helyzetért. Istennek lenni se egyszerű meló, ha északi vagy...*

- Bluggy!

*Ezt igazából nem én mondtam, hanem valami izé, amibe a homokba merülés után cuppantam bele. Sokban emlékeztet nagyon sok mindenre - bár ezek közül csak kevésben szeretnék nyakig megmártózni -, viszont egyik esetben sem rémlik, hogy ilyen anyag emberi csontokat tartalmazott volna. Bár vitathatatlan tény, arról sem esett szó, hogy ez efféle anyag magától mozogna - a tökéletlen kockaformát egyelőre ne boncolgassuk.*
- Ööö... Bocs a belédesésért - engem arra nevelt anyám, aki aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya satöbbi, hogy ha valami/valaki nem szimpatikus első ránézésre, szecskázzam fel baltával, apám ugyanakkor haláláig azt a nézetet vallotta, hogy egy pár pohár jó erős ital civilizáltabb módja az idegenekkel való kapcsolatfelvételnek, mint a vérontás - Tuulikki vagyok, Branwig lánya, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya... Bár lehetséges hogy ezt-azt összekevertem. De mondd, tényleg lehetséges, hogy egy városban vagyok, a föld alatt?
*Nos igen, egy város a föld alatt megerősíti, hogy Helheimben vagyok.*
- Kérdeztem valamit, trutyi... - de mivel én nem csak apám lánya vagyok, hanem anyámé is, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya satöbbi, a diplomácia csak különösen erős italokkal megtámogatva műköik nálam és akkor se túl sokáig - Válaszolsz végre, vagy megvárod, amíg összehabarlak?
*Ha bárki látna most, amint anya(felmenőket lásd fent)szült meztelenül lubickolok valami érthetetlenül formatartó guvában pár csonvázzal együtt, teljesen jogosan tehetné fel a kérdést, hogy ugyan miért várok értelmes választ valami olyantól, aminek nincsen szája...
Vagyis marad a béterv. Még kölök koromban láttam én egeret tejesköcsögbe esni, ahol is addig kalimpált, amíg vajat nem köpült maga köré... Amibe persze ugyanúgy belefulladt, viszont nekem talán mégis csak több eszem van egy egérnél, úgyhogy taposásra fel! Egyszer csak besűrűsödik ez az izé is... Vagy csak rám un és kiköp...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Majszter Plejbász
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 405
Tartózkodási hely : Porosháza városa, de inkább a koszfészek lenne jobb szó

Tulajdonságok:
Fajta: Mesélő- Játékos
Kaszt: OKJ-s Varászló
Szint: Zéró

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Vas. Május 08, 2016 9:11 pm

@ Tuulikki:
Az egyik rom tetején üldögélve figyeled a szökőkutak terén történteket.
A béka  áldozatul esett egy hatalmas gyík támadásának és ahogy az felfalja a kétéltűt nagyot kordul a gyomrod. Három napja kóvályogsz ebben a halott városban és élelemet pár ehető gyökerén és két nagyra nőtt patkányon kívül nem sikerült szerezni. Miután a gyors epiláláson keresztül estél a zselés trugyiban, az lassúmozgásával városnéző körútra vitt.
Nem jutottatok messzire, mert egy óra múlva egy szál semmiben estél a földre,  a kockaszerű anyag láthatóan megunta, hogy ott rúgkapálsz benne és mint alkalmi potyautasát kivetett magából.
A csontvázzal együtt.
Kezdeti zavarodon hirtelen túltetted magad, felkaptad a másik áldozat törött hosszú kardját így már felfegyverezve semmi sem álhatott utadba. Nem is állt, mert a megjelenő szellemeken nem fogott a kardot és mikor egy mozdulattal fejét vetted volna a rémnek, kezed átsuhant rajta és egyensúlyodat vesztve beestél egy romházba. Szerencsésre itt volt pár asztal, akin kiélhetted a dühödet. Az egyik díszes asztalterítőből meg remek ágyékkötőt fabrikáltál, így a komfortérzeted is helyreállt.

Ezek után napokat kóvályogtál, mígnem a csonka torony tetején foglaltad el mostani leshelyedet. Láttad az érkező csapatot, de mire hozzájuk szóltál volna már el is tűntek a romok között.
Ez tegnap volt, azóta semmi nyoma a csapatnak, lehet meghaltak?
Lentről sziszegés hallatszik és a gyík mellé négy termetes kígyószerű alak csatlakozik. Pillanatokig állnak csak aztán belevesznek a romok közti sötétségbe.
A tetemen a vér vörösen csillog és az otthagyott húscafatok hívogatóan vereslenek a békadögön, de nem sokáig...

@Isithieländé:
A zombis szakszervezeti találkozón gondolkodsz, miközben mászol fel a kötélen. Mindent összevetve igazuk van a halottaknak, legalábbis azoknak, akik már túl vannak az Agyevő Komplexuson, tenni kell valamit a többiekért. Az utóbbi hetekben szembe néztél a Halállal jó párszor te is, de senki, még a csapatod sem siratott meg, Úgy voltak vele, hogy úgy is feltámadsz...
Lehet csatlakozni kéne a szakszervezethez?

Gondolataidat félbeszakítod mikor kimászol a kútból, azon a  téren vagy ahol kéttéváltatok tegnap. A néhai béka holtestét figyeled, mikor megmozdul valami mögötte. Óvatosan megkerülve egy magas, izmos embernőt látsz, aki a tetem mellet guggol. Ágyékkötőben van és a törött kardjával a húscafatokat vagdossa a dögről. A lépteid alatt megroppan egy kő - Sneak skill check failed – és összevillan a tekintetetek a furcsa alakkal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése https://www.wattpad.com/user/GaborBacsai
Leonidas
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 370
Tartózkodási hely : BadSector, DS-101 rendszer

Tulajdonságok:
Fajta: Elf
Kaszt: Íjászféle
Szint: Negydik

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Vas. Május 08, 2016 9:40 pm

Miközben próbálok magamhoz térni a kegyetlen élethalálharc utáni sokkból, hirtelen Runkle hangja szólal meg a fejemben. A doki megmerevedik, látom hogy ő is fogja az adást.

- Hellóbelló...! Nem felejtettelek el ám benneteket, madárkáim! Meg ne merjetek szólalni, mert azzal tönkreteszitek a közvetítést, nekem meg egy csomót kell majd a vágószobában izzadnom, hogy valami nézhető anyagot készítsek! Tegyétek csak azt, amit eddig: Leó te csak kókadozzál, dr. Boltar, ön meg... kötözgesse, vagy mittudomén éppen mit csinál.

- Most mondjátok meg - folytatja Runkle a fejünkben - mi a fenének kellett a Hajnalkirályt legyakni? Nem volt benne egyetlen forgatókönyvben sem! Nem volt rá kilövési engedélyünk sem, egy csomó papírmunkát csináltatok nekem! Az összes zombiszakszervezet itt acsarkodik az ajtóm előtt, helyreigazítást, méltányos temetést és/vagy osztalékot követelnek a bevételünkből! Ha lenne hajam, akkor mostanra már biztosan megőszültem volna!

Ja, gondolom magamban, nekem meg eltört a kezem, tele vagyok kék-zöld foltokkal, és még egy csontváz is összeszurkált. De ez még mind semmi a doki megpróbáltatásaihoz képest, amit Boriskánál kellett kiállnia...

- Na mindegy, nem ezért jelentkeztem be. Csöcs kell a népnek, ezért új szereplőt küldök, hamarosan találkozni fogtok vele Tudjakuki vagy valami ilyesmi a neve. Légy szíves NE ÖLJÉTEK MEG! Hagyjátok kibontakozni a karakterét, mert elég nehéz volt jó kinézésű nőszemélyt találnom, aki ráadásul bírja a gyűrődést is. Romantika engedélyezett, de ne menjünk át pornóba, sok nézőt veszítenék ha átkerülnénk egy tizennyolcas karikával a későeseti műsorsávba... úgyhogy csak ésszel kedves doktorom, ésszel...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tuulikki
Meteorbringers Team Wannabe Player
avatar

Hozzászólások száma : 21
Tartózkodási hely : Nem vagyok tartózkodó típus, helytől függetlenül

Tulajdonságok:
Fajta: Puoli-suomalainen viking (finnking, vifinn, etc.)
Kaszt: Skjaldmær (Kilpineito)
Szint: kisegyes

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Vas. Május 08, 2016 9:48 pm

- Ó, hogy a...!
*A takonykockából kikeveredve elkeseredetten konstatálom, hogy bár csupán nem oly rég kezdett nőiesedni a testem, most ismét úgy nézek ki, mint egy leszopogatott csirkecsont. Az első gondolatom értelemszerűen az, hogy felkapom és utánahajítom a rozsdás kardot, ám ez ügyben végül meggondolom magam, mert az a vacak később még jól jöhet... Még ha a szellemes városlakók ellen nem is hatékony.
A rögtönzött ágyékkötő ötlete egészen addig tűnik jó ötletnek, amíg az anyagról ki nem derül, hogy poros, molyrágta és korábban penészes is volt... Viselje magán, akinek két anyja volt, de egyik se Branwig, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya.
A béka maradéka ugyanakkor megdöbbentően csábító falatnak tűnik, még így angolszászosan tálalva is... Jobb ötletem nem lévén, nekilátok hát a meztelen ebédnek, reménykedve abban, hogy hús-vér és nem ellenséges lények is csatlakoznak, jelesül talán éppen azok néhányan, akiket korábban mintha láttam volna a romok között... És lőn.
- Tervetuloa! - nézek fel véres ábrázattal az újonnan érkezőre, majd mivel belegondolok, hogy mégse nézhetek ki túl bizalomgerjesztően, letörölgetem magamról legalább a nagyja vért az "ágyékkötővel", aztán felegyenesedek és az újonnan érkezővel szembefordulva várok.*
~Hm, ez éppen úgy néz ki mint a többi kísértet, csak épp valamivel húsvéresebb.~
- Egy földműves özvegyéhez van szerencsém?
*A fekete rongyok és a kasza alapján legalábbis erre következtetek. Próbálok a lehető legbarátságosabban nézni a parasztnőre, mintha legalábbis az, hogy egy kísértetektől hemzsegő, föld alatti romváros közepén, anyaszült meztelenül mócsingot farigcsálok egy gigászi béka csontvázáról egy rozsdás karddal, a lehető legtermészetesebb lenne. Az egyelőre még nem tűnt fel, hogy a korábban kísérleti ágyékkötővel fedett részek előtt most nagyjából egy tucatnyi testszín mozaik-kocka lebeg, tekintettel a 18 év alatti nézőkre.


A hozzászólást Tuulikki összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Május 09, 2016 8:39 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Isithieländé
Meteorbringers Team Associate
avatar

Hozzászólások száma : 144
Tartózkodási hely : Lélekkel a purgatóriumban

Tulajdonságok:
Fajta: Undead blood elf
Kaszt: Undead berserker
Szint: III

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Hétf. Május 09, 2016 3:24 pm

Tulajdonképpen nem is volt hülyeség ez a szakszervezet. De eljöttem mert elsősorban az átok megtörése a fontos. Biztos vannak ilyen összetartó csoportok máshol is. Egyszer majd mindenképp belépek egybe.
A kút szélén nehéznek tűnik fölkapaszkodni ugyanis a lépcső nem ér végig. De gyorsan rájövök, hogy kaszástul is mintegy összvissz negyven kiló lehetek. Maximum. Így pedig fölhúzni a saját testsúlyomat nem éppen nehéz feladat.
A kút peremének másik oldalán egy elég meglepő látvány tárul elém. Egy vörös hajú nő teljesen meztelenül a halott béka húsát aprítja. Az egyetemen egy keményebb évzáró buli utáni fotókon egyszer láttam ilyet. De az már rég volt és ez nem az egyetem hanem az Athas. A második gondolatom a látványról pedig az, hogy a gyík visszarántott az álomba és ismét az régi még énemet látom. Én is vörös voltam elvileg. Azonban mikor a személy észrevesz és felém fordul megbizonyosodhatok az ellenkezőjéről.
- Egy földműves özvegyéhez van szerencsém?
Erre válaszul elsőre Toldiriont a nagy elf hőst idézném aki miután megkérdezték tőle, hogy „Hé paraszt! Melyik út megyen itt Budariethbe?“. Csak annyit kérdezett vissza, hogy „Ki neked a paraszt?“. De tekinve, hogy ezután kitépte egy ent karját és agyon verte vele a szerencsétlen kérdezőt majd az adott város irányába hajította meggondolom magam. Toldirion talán mégse volt olyan nagy hős. A gondolatmenet után végre megszólalok:
-Nem vagyok senkinek az özvegye. Ugyanúgy jövevény vagyok itt mint te magad. Mellesleg ahogy nézem nem vagy túl jó állapotban. Pláne ami az öltözékedet illeti. Úgyhogy jobban tennéd ha velem tartanál. Ha megtaláljuk a csapatom többi részét talán mindkettőnknek van esélye kijutni innen és lehet, hogy még valami jobb öltözéket is tudnánk keríteni neked mint az a penészes terítő.
A cenzúrát szándékosan nem említem meg mert tudom, hogy ez feltehetőleg a műsor része és az illúzió fenntartása érdekében jobb erről nem szólni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tuulikki
Meteorbringers Team Wannabe Player
avatar

Hozzászólások száma : 21
Tartózkodási hely : Nem vagyok tartózkodó típus, helytől függetlenül

Tulajdonságok:
Fajta: Puoli-suomalainen viking (finnking, vifinn, etc.)
Kaszt: Skjaldmær (Kilpineito)
Szint: kisegyes

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Hétf. Május 09, 2016 8:54 pm

- Hogy ez? - nevetve emelem fel a rongydarabot, ami ruhadarabként teljesen hasznavehetetlennek bizonyult - Valami romos házban találtam, és magam sem tudom, miért, de az az ostoba ötrletem támadt, hogy magamra csavarom... De elsőre nem a megfelelő helyre került.
*Ezzel ketté tépem a rongyot és nagy sietve kapcsát csavarok belőle mindkét lábamra.*
- Végtére is nem volna túl szerencsés belelépni itt valamibe, nem igaz?
*Mosolyt varázsolok az arcomra (remélem, hogy sikerül, mert rendszerint inkább ádázul vicsorogni szoktam) és a kardot leeresztve kissé közelebb megyek a földművelőhöz képest meglepően vézna nőhöz.*
- Bocsánatodat kérem, jó asszony, amiért a ruháid alapján özvegynek véltelek. A közelben van a falud?
*Ahogy közelebb érek, a parasztasszony egyre inkább tűnik nem csupán véznának, de kifejezetten halottnak is - bár ehhez képest egész jól tartja magát.*
- Tuulikki vagyok Äteritsiputeritsipuolilautatsijänkä-ból, Branwig lánya, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya... De igazán nem szeretnélek feltartani a munkádban - biccentek a kasza felé - Beszélhetnék a földesuraddal? És ööö... Valamiféle járvány pusztított erre? Eddig jóformn csak elhaltak árnyaival találkoztam itt és ne vedd sértésnek, jó asszony, de a te alkatod és ábrázatod sem tűnik épp egészségesnek! Mindeddig magamat gondoltam aprónak és törékenynek...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dr. Casanova Boltar
MeteorbringerTeam - founder
avatar

Hozzászólások száma : 212
Tartózkodási hely : BadSector

Tulajdonságok:
Fajta: Humanoid
Kaszt: Witch Doktor
Szint: 5

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Kedd Május 10, 2016 9:36 am

Runkle hangja elcsendesedik a fejekben. Időközben Ervin és Asriel is előkerült. Látom Leo arcán, hogy csak mi ketten hallottuk a hangokat. Csak tudnám ki a nyavaját akarnak ideküldeni nekünk. Nem érünk rá ilyenekre, feladatunk van. Noha az átok jó ideje nem mutatkozott hatásában, de attól még ott van.

Segítek Leo-nak feltápászkodni, de nem kezdjük el Isith-et keresni. Egyrészt látjuk a beomlott aknát, másrészt a visszaérkező denevérek jelentése szerint egy föld alatti járatban botorkál, aminek a kijárata a kúthoz fogja vezetni.
-Induljunk, lassan Isith is előkerül.

Az útirányt jelző kezemet Leo megfogja és az övén himbálózó Guglira mutat. –Dolgunk van még, doki!
Meg is feledkeztem a kis szószátjár barátunkról. Gugli hajdani házát megcélozva elindulunk. Elöl Ervin megy egyik kezében a szószos tállal, másukban pedig a fáklyával, őt követem Leo-t karolva és a sort Asriel zárja.

Eseménytelenül és gyorsan elérünk Gugli hajdani otthonához. Látszik rajta, hogy jómódú volt annak idején. Itt Leo int nekünk, hogy ezt egyedül szeretné intézni és Guglival az oldalán belép a házba. Mi kint maradunk és őrt állva kicsit feltérképezzük a környezetet. Nagyjából fél óra telhetett el, amikor Leo megjelent egy nagy zsákkal. Sem a tartalmáról, sem pedig a bent történtekről nem akart beszélni.
-Majd később, ha eljött az ideje…

Bólintunk, elvégre biztos jó oka van, hogy még várat az élménybeszámolóval. Visszamegyek a hóna alá és élő mankót alkotva elindulunk a kút felé. Közeledve azt látjuk, hogy Isith, kezében a kaszájával egy, a dalos béka tetemét farigcsáló meztelen, borzos hajú nőszerű képződménnyel társalog. Közelebb érve a földön heverő rézkardját felkapva vicsorogva hátrál kicsit. Látszólag nem tett jót a bizalmának a hirtelen meggyarapodott nézőszám.

Leo-t leteszem egy közeli sziklához pihenni és intek a többieknek, hogy tegyék le a fegyvert. Én is így teszek és kezemet széttárva közelítek.
-Dr. Boltar vagyok, Dr. Casanova Boltar, de szólíts nyugodtan dokinak. Ők itt a társaim és Leonidas a vezetőnk. Ő, aki most pihen kicsit, mert hosszú és viszontagságos utunk volt. Nem akarunk bántani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Isithieländé
Meteorbringers Team Associate
avatar

Hozzászólások száma : 144
Tartózkodási hely : Lélekkel a purgatóriumban

Tulajdonságok:
Fajta: Undead blood elf
Kaszt: Undead berserker
Szint: III

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Kedd Május 10, 2016 5:27 pm

-Járvány? Dehogy is. Ezek az emberek több ezer éve haltak meg egy nagy mágikus háborúban. Mellesleg csak, hogy értsd nem vagyok se helyi se paraszt. De még élő se. A nevem pedig
II. Kovács Isithieländé des Nolda dequalthâs Borgia von Medici del Coro Vladimirov Leeloo Minai Lekarariba-laminai-tchai úgy sejegyzed meg ekbat de sebat auf Frottenburger Mijazaki Alexandrea Æęœïûl Ulmerheimer nar Rayya was normandy. A barátaimnak csak Isit (Izit, Isith)-mondom a teljes nevemet pusztán az extrém bemutatkozás kedvéért.
-Anyám nevére nem emlékszem. Kislány voltam még mikor meghalt és a családban nagyon úgyse szenvedtünk a többiek marha hosszú neveinek megtanulásával.
Ekkor bukkan fel a doki és ő is bemutatkozik. Megvárom még a nő válaszol majd. Szándékosan terelve a témát a csontvázkirályos baklövésemről felteszem a kérdést:
-Akkor elmegyünk szétverni azt a fát?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Majszter Plejbász
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 405
Tartózkodási hely : Porosháza városa, de inkább a koszfészek lenne jobb szó

Tulajdonságok:
Fajta: Mesélő- Játékos
Kaszt: OKJ-s Varászló
Szint: Zéró

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 11, 2016 12:27 am

@party:
- "Take me home" quest completed, 100 xp gained

@Leonidas, your  personal loot will gained if you tell us what happened in the house

Loot:
ÉN és a PSZIhém
- HaPSZI Benő Élete -  
avagy a kezdeti prüszkölések
HaPSZIhológia jegyzetek
A Nagy Tüsszentő Művei sorozat első kiadványa ami  Festék Tüsszentő kiadó gondozásaiban jelent meg E.Sz. 4560-ban
Nyebkendőre gyűjtötte Guglirian, a méhviaszi könyvtárgyakornok

Objectives updated, Beewax quests:

- "Long time forgotten" - Id fiend quest - Find the lizard eggs or spawns.
- “Purge the Holy Oak”: Use your resoures to purge the tree
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése https://www.wattpad.com/user/GaborBacsai
Tuulikki
Meteorbringers Team Wannabe Player
avatar

Hozzászólások száma : 21
Tartózkodási hely : Nem vagyok tartózkodó típus, helytől függetlenül

Tulajdonságok:
Fajta: Puoli-suomalainen viking (finnking, vifinn, etc.)
Kaszt: Skjaldmær (Kilpineito)
Szint: kisegyes

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 11, 2016 8:55 am

- Így újfent bocsánatot kell kérnem tőled, II. Kovács Isithieländé des Nolda dequalthâs Borgia von Medici del Coro Vladimirov Leeloo Minai Lekarariba-laminai-tchai úgy sejegyzem meg ekbat de sebat auf Frottenburger Mijazaki Alexandrea Æęœïûl Ulmerheimer nar Rayya was normandy, a barátaidnak csak Isit - vonok vállat - Nyilván a kaszád a félreértés forrása, mert hát én eddig ilyet csak parasztoknál láttam. És már megbocsáss, de miért járkálsz és beszélsz, hamár egyszer meghaltál? Nem volt, aki rendben eltemessen?
*Sietve körülnézek, hol tudnék e barátságos tetemnek nagy sietve sírt ásni a rozsdás és törött karddal, hogy végre nyugalomra leljen... Ennek keretében fedezem fel az újonnan érkezőket is, akik meglepően elevennek tűnnek az eddig látott városlakókhoz képest.*
- Hauska tutustua. Én Tuulikki vagyok Äteritsiputeritsipuolilautatsijänkä-ból, Branwig lánya, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya. És nem értem, miért gondolod, hogy bántani tudnál, Dr. Boltar, Dr. Casanova Boltar...
*Bár az idegen nyilván barátságos akart lenni, mifelénk ez a fajta hangnem a lekezelő provokálás egyik formája, amit rendszerint vér, vagy mézsör patakokban folyása követ - az utóbbiba lényegesen kevesebben halnak bele. És bár ezt amúgy modortalanságnak tekinteném minden más esetben, mivel jelen állás szerint a Dr. Boltar, Dr. Casanova Boltar nevű részéről kihívásra került sor, a társait csupán biccentéssel üdvözlöm. És bár a meztelenül, rozsdás kardcsonkkal felfegyverkezve harcolás nem vág kifejezetten a profilomba (ha bárki bizonyítékkal bírna ennek ellenkezőjéről, nos részeg voltam), azért megpróbálok a fenegetés mértékének megfelelően harcias ábrázatot vágni.*
- Vér vagy sör?
*És ez az a pillanat, amikor a halott asszony, aki saját bevallása szerint nem paraszt, noha kaszát tart a kezében, közös favágásra invitálja a társait. Na mármost, kérdem én: ha errefelé ő a nem-paraszt, kik számítanak parasztnak?*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dr. Casanova Boltar
MeteorbringerTeam - founder
avatar

Hozzászólások száma : 212
Tartózkodási hely : BadSector

Tulajdonságok:
Fajta: Humanoid
Kaszt: Witch Doktor
Szint: 5

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 11, 2016 11:43 am

-Nem verünk szét semmilyen fát, legalábbis egyelőre nem. Leo súlyosan megsérült, nincs szükségünk újabb loot-fiaskóra.

A nőszerű képződmény felegyenesedve, egyre inkább hasonlít egy exhibicionista hajléktalanra.
-Vér vagy sör?

Nem túl bizalomkeltő a külleme és közeledésemre meglehetősen ellenségesen reagál. Modorát tekintve északi származású lehet és aligha lépett túl a 0. szinten. Erődemonstrációnak meg semmi értelme, ezért stílust váltok.
-Jobban szeretem a sört, de ahonnan én jövök, nagyon kevés választja el a kettőt. Viszont itt olyat nem találunk, szóval érd be vízzel.

Előveszek egy kulacsot a zsákomból és odanyújtom neki. Láthatólag nagyon régen ivott utoljára, legalábbis olyat, aminek a fertőzés veszélye bőven a minimum alatt van. Kicsit görnyedve felém lép, kikapja a kezemből és kellő távolságba vonulva szaglássza, hogy vajon mérgezett-e.

Amíg a víz eredetét próbálja elemezni, félrehívom a többieket és Leo köré tornyosulva rögtönzött csapatgyűlést tartunk. Álláspontom szerint egy harcos karakternek igencsak nagy hasznát vennénk, bár a legutóbbi is hagyta, hogy pár cingár elf elrabolja a Niva-jával együtt. Időnk annyira nincsen, hogy kedélyes társalgásba keveredjünk vele, én pedig túlságosan fáradt vagyok ahhoz, hogy könyörögjek bárki ember lányának, hogy neki is jobb lesz.

Első napirendi pont.
-Elvileg azért jöttünk ide, hogy megkeressük a gyík tojásait. Némi átbaszarintást érzek a sztoriban, de nem örülnék ha kisülne egy dark-pact, arról nem is beszélve, hogy 4 obszidián amulettemből egy Robinál van. Jelentéktelen és értéktelen, de ez csak átmeneti állapot.

Második napirendi pont.
-Itt van a zsákban minden szükséges hozzávaló a Fa elpusztításához. Nagy árat fizettem érte, nem lenne jó ha hiába való lett volna.

Harmadik napirendi pont.
-Vele mi legyen?- mutatok a vad asszonyra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tuulikki
Meteorbringers Team Wannabe Player
avatar

Hozzászólások száma : 21
Tartózkodási hely : Nem vagyok tartózkodó típus, helytől függetlenül

Tulajdonságok:
Fajta: Puoli-suomalainen viking (finnking, vifinn, etc.)
Kaszt: Skjaldmær (Kilpineito)
Szint: kisegyes

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 11, 2016 5:46 pm


- Víz? - vonom össze a szemöldököm - Hajóval megyünk?
*Aztán a rendkívül furcsa stílusban kötekedő Dr. Boltar, Dr. Casanova Boltar előkotor valami butykost a zsákjából, és mivel bőszen nyújtogatja, legalábbis baráti gesztusként értelmezem és elveszem tőle... Mivel bárhogy is vizsgálgatom a tartalmát, nem tűnik többnek közönséges víznél, némi csalódással ugyan, de iszom belőle.*
- Ugyan mi szükség lehet - pillantok fel a második napirendi pontnál - egy jó baltánál bármi többre egy fa kivágásához?
*Mindeközben szemrevételezem a gigavarangy földi maradványait és ha a pórul járt lény csontváza tartalmaz bármi olyasmit, amit husáng gyanánt használhatok, azt bizony magamhoz veszem, biztos ami biztos alapon.*
- Hm, vajon gyíktojásból miféle ételt lehetne csinálni?
*Mert ugyan szokva vagyok a gyűrődéshez, a gyomromban momentán volna hely nem csak a tojásoknak, de akár a gyíknak is.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szenes Ervin
Meteorbringers Team member
avatar

Hozzászólások száma : 33
Tartózkodási hely : Valahol Athas sivatagában. Őszinte bánatára.

Tulajdonságok:
Fajta: Goblin
Kaszt: Tűzmágus / Robbanóanyag-ipari szakmérnök
Szint: 1

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 11, 2016 7:55 pm

Miután összeszedtük magunkat meg egymást a harc után, továbbállunk és rövidesen bele is botlunk Isithbe egy új alak társaságában, aki feltűnően elevennek látszik a mostanában főként élőholtakból álló kínálathoz képest. Valamint nő, és lényegében meztelen. Annyira szürreálisnak tűnik egy ilyen környezetben, hogy csak döbbenten, szótlanul bámulom és próbálom értelmezni őt meg a jelenlétét.

A Doki megkínálja vízzel és összehív egy rögtönzött csapatgyűlést. Én nem reagálok és folytatom a bámulást, amíg egy kar be nem ránt a többiek közé.

Első napirendi pont.
-Elvileg azért jöttünk ide, hogy megkeressük a gyík tojásait. Némi átbaszarintást érzek a sztoriban, de nem örülnék ha kisülne egy dark-pact, arról nem is beszélve, hogy 4 obszidián amulettemből egy Robinál van. Jelentéktelen és értéktelen, de ez csak átmeneti állapot. - mondja a Doki.

Fogalmam sincs miről beszél, de komoly kifejezéssel az arcomon bólogatok.

Második napirendi pont.
-Itt van a zsákban minden szükséges hozzávaló a Fa elpusztításához. Nagy árat fizettem érte, nem lenne jó ha hiába való lett volna. - folytatja.

Bólogatok tovább.

Harmadik napirendi pont.
-Vele mi legyen?- mutat a vad asszonyra.

Bólogatok. Aztán rájövök, hogy ennél a kérdésnél ez már nem igazán értelmezhető gesztus és megvonom a vállamat. Elégedetten, hogy kivettem a részem a tanácskozásból, odamegyek én is bemutatkozni az új jövevénynek.

Odaállok elé és vigyorogva kezet nyújtok neki:
- Szenes Ervin, robbanóanyag-ipari szakmérnök és vállalkozó, szolgálatára!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Tuulikki
Meteorbringers Team Wannabe Player
avatar

Hozzászólások száma : 21
Tartózkodási hely : Nem vagyok tartózkodó típus, helytől függetlenül

Tulajdonságok:
Fajta: Puoli-suomalainen viking (finnking, vifinn, etc.)
Kaszt: Skjaldmær (Kilpineito)
Szint: kisegyes

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 11, 2016 8:45 pm


- Hauska tutustua, Szenes Ervin, robbanóanyag-ipari szakmérnök és vállalkozó!
*Lepillantva üdvözlöm a furcsa és rusnya, ám emellett barátságos kis trollt, aki a trutymóhasáb által nemrég precízen szőrtelenített altestemet üdvözölte az imént.*
- Én Tuulikki vagyok Äteritsiputeritsipuolilautatsijänkä-ból, Branwig lánya, aki Gerda lánya, akinek az anyja nagy Lagerta volt, Helga lánya. Kérsz vizet? Ugyan Dr. Boltar, Dr. Casanova Boltar tulajdona a butykos, de nyilván ő sem sajnálná tőled...
*Lehajolok a kis fickóhoz, hogy egyszerűbbé tehessem számára a szemkontaktust, ahelyett, hogy mást legyen kénytelen bámulni, amitől nyilván roppant kényelmetlenül érzi magát.*
- Vagy békahúst esetleg?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szenes Ervin
Meteorbringers Team member
avatar

Hozzászólások száma : 33
Tartózkodási hely : Valahol Athas sivatagában. Őszinte bánatára.

Tulajdonságok:
Fajta: Goblin
Kaszt: Tűzmágus / Robbanóanyag-ipari szakmérnök
Szint: 1

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Szer. Május 11, 2016 10:00 pm

- Nem, köszi. - mondom ezúttal Tuulikki arcába.
- Fogalmam sincs mi ez a hely és merre megyünk, de a többiek - bökök a többiek felé - úgy tűnik általában tudják, hogy merre kell menni, szóval megvárom mire jutnak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dr. Casanova Boltar
MeteorbringerTeam - founder
avatar

Hozzászólások száma : 212
Tartózkodási hely : BadSector

Tulajdonságok:
Fajta: Humanoid
Kaszt: Witch Doktor
Szint: 5

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Csüt. Május 12, 2016 11:54 am

A rögtönzött lakógyűlés Ervin figyelmét annyira nem kötötte le, ezért eltávozott a vad asszonnyal ismerkedni. Mi gyorsan egyet értettünk abban, hogy célt kell adjunk a nőnek, hogy csatlakozzon, illetve a tojásokat hanyagoljuk. Elvileg a mágikus védelem megtörésével már a gyík is bejöhet ide, aztán keresse meg ő a tojásokat.

Leo-t cipelni kell, ahogy a zsákját is és az enyémet is. Ez némileg lelassít minket, ezért muszáj egy kicsit pihennünk. A tekintetünk egyszerre fordul a vad asszony felé és mint rangidős magamhoz ragadom a szót. Vázolom neki a helyzetet, hogy nem éppen a legjobb helyen tengeti napjait, de egy viadalra készülünk, ami a kiutunk innen és visszatérhetünk a civilizált világba, ezért ha csatlakozik, akkor eljöhet velünk egy jobb helyre, ami remélhetőleg nem a valhalla lesz.

Garantálom neki a vért és sört, ha szeretné, akár egyszerre is, de ehhez szükséges, hogy bízzon bennünk és lehetőleg senkit ne akarjon megölni az út végéig. A tekintetét figyelve nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy felfogta-e a mondandómat vagy éppen magasról tesz rá, ezért hozzáteszem, hogy akar maradjon, de mi távozni fogunk és jó esély van rá, hogy az egész barlangrendszer össze fog omlani napokon belül.

Folytatnám a mondókámat, amikor Leo nyöszörgését hallom, ezért a többiekre bízom a folytatást és visszamegyek hozzá ellenőrizni az állapotát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Majszter Plejbász
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 405
Tartózkodási hely : Porosháza városa, de inkább a koszfészek lenne jobb szó

Tulajdonságok:
Fajta: Mesélő- Játékos
Kaszt: OKJ-s Varászló
Szint: Zéró

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Csüt. Május 12, 2016 12:25 pm

@Tuulikki:
Az óriás béka lecsupaszított csontvázat a vastag bőrén és a csontokon kívül semmi hasznosat nem találsz. Akármi ölte meg és falat fel, az jó munkát végzet. Azt a kis húst, amit a jó előbb fogyasztottál el, azt is a csontvégekről és a porcogókról kellet lefaragnod. Mérgesen rúgsz a dög lábába és az a földre hullik. Felemelte a földről és jobban megnézve akár fegyvernek is beillik, egész méretes csontdarab bár kis görbe.
New weapon aquired: Tarsus of the giant frog (Blunt)

@Dr. Casanova Boltar:
Miközben Leó állapotát ellenőrződ az új emberen jár az eszed, a stílusa meglehetősen kötözködős, de Runkle megmondta, hogy kell a csapatba.
Már megkezdte az elvegyülést, leparasztozta Iziteht és jelenleg a kis piros Ervinnel igyekszik közelebbi barátságot kötni, aki megrögzötten bámulja a Tukili, vagy Tukulili vagy, hogy hívják kikockázott részeit.
- Lilli! Megvan –ugrik be hirtelen,  tudtad ismerős és hasonlít valakire a múltadból, az egyik rezidens orvos palántára emlékeztet, aki hozzá hasonlóan egy pokróc volt de pár kollegával összefogva jó és készséges nővért neveltetek belőle.

- NEEEEEEEEEEEEEE!!! - egy dobhártya szaggatókiáltás visszhangzik végig a városon és a kút körül megrázkódnak a szétcincált halottak. @Leonidas, Dr. Casanova Boltar: Ezer közül is megismeritek a tegnap látott banshee hangját.

@Isithieländé:
A kút körül szétszórt halottak zsörtölődve kelnek fel, és éles füleddel hallod mit beszélnek:
- Jaj ne, már megint, bakker a Felegekben lakó rogyassza rá a mennyezetete erre a bansheera. Most kelhetünk fel megint, pedig csak most pihentünk le. Marhára unom ezt a keljek fel és haljak meg dolgot.
- Nekem mondod – mondja a mellette lévő, akinek hiányzik a feje – szerinted én mit szóljak? Nem láttad  fejemet?
New language learned: Undead dialect  - now you can speak with the dead if they reanimated
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése https://www.wattpad.com/user/GaborBacsai
Dr. Casanova Boltar
MeteorbringerTeam - founder
avatar

Hozzászólások száma : 212
Tartózkodási hely : BadSector

Tulajdonságok:
Fajta: Humanoid
Kaszt: Witch Doktor
Szint: 5

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Csüt. Május 12, 2016 1:12 pm

-NEEEEEEEEEEEEEEE! –hallatszik Boris hangja a távolból és a környezetünk megelevenedik.

Velünk nem foglalkoznak, de szépen sorban megindulnak a hang forrásához.
-Szépen mindenki megnyugszik és elteszi a fegyvert! –suttogom a többieknek.

Figyelve a vonuló csordát, felkaparom Leo-t és intek Isithnek, hogy hallgatózzon és induljunk mi is. Ránézek a vad asszonyra, akiben egyre több hasonlóságot vélek felfedezni a hajdani gyakornokomból és megkérdezem:
-Velünk tartasz?

A választ meg sem várva követem a holtakat. Leo és a saját zsákomat összekötve a bal vállamra akasztom, míg a másik kezemmel Leo-nak adva támaszt haladunk. Megfáradva, de tudatánál van és jobb kezét kinyújtva a csorda haladási iránya felé mutat:
-A Fa!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Majszter Plejbász
Meteorbringers Team Founder
avatar

Hozzászólások száma : 405
Tartózkodási hely : Porosháza városa, de inkább a koszfészek lenne jobb szó

Tulajdonságok:
Fajta: Mesélő- Játékos
Kaszt: OKJ-s Varászló
Szint: Zéró

TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    Csüt. Május 12, 2016 1:40 pm

A Fellegekben Lakozó Kertjéhez nyílegyenesen visz az utatok át a városon követve a feltámad holtak csoportját. A Szökőkutak terét a hátatok mögött hagyva elindultok a várost kettészelő úton.
Ezen a részen a természetes erózió és az eltelt idő nem járt akkora pusztítással, mint Méhviasz többi pontján. A szellemek hidegen ragyogó kék szemekkel néznek titeket és felsorakoznak az út mentén, panaszos ősi elf énekbe kezdenek és többen hangszereket húznak elő a semmiből. Az előttetek élőholtak is bekapcsolódnak, földöntúli kakofóniává változtatva azt.

@Dr. Casanova Boltar:

A hangok hatására átszellemülsz és körbenézve látod társaid elvesztették a kapcsolatot a külvilággal. Érzed, hogy neked se sok időd van hátra, a tudatod peremét már elérte a delírium, furcsamód Ikon hangját hallod meg.
- Régen találkoztunk doktor! Javaslom Ön álljon az élre és vezesse végig a társait ezen a úton.
A hirtelen felbukkanó ogre tanácsát megfogadva megmarkoltatod egymással a csapattagok kezét amik satuként szorulnak a másikéra, és elől haladva vezeted öket a révülés és felelevenedett álmok ösvényen.
Minden egyes lépéssel, amit az úton megtesztek élőholt énekkel társítva, egy méhviaszi év pörög le lelki szemetek előtt:

...Látjátok a várost a régmúltban, a sok nemes elfet, akik légies könnyedséggel intézik mindennapi dolgukat, Az évek múlásával megszaporodnak a házak és lakóik, de egy hirtelen jött sötétség mindent elborít. A kert fénylik egyedül, azaz csak egy alak a közepén a kardját a magasba emelve veri vissza a Méhviaszra szabadult sötétséget…

...Ezután csak a kétségbeesés és félhomály marad...

...Felszikrázik a levegő az érkező kámzsás alak körül, csuklyája alól kilóg hófehér haja és bíbor színű tekintete szinte ragyog a csuklya mélyéről. Egy sárga viasz szobor mellett heves beszédet tart és az egybegyűltek kezében felvillan a penge...

...A sűrű, vörös artériás vért mohón nyeli a Szent fa, a méhviaszi polgárok élettelen testét beszövik a gyökerek és levelek rengetege...

...A hóhajú idegen háttal áll és testét vér borítja a nyakából egy medált akaszt le és az előtte lévő viaszszobor kardot tartó kezére helyezi, a medál zöldes fényben lüktet az általatok átélt múltidézőben...

A medálon látható csápos fej ismerősnek tűnik néhányatoknak (Anybody who was in Izmuth recognise Culcu)
A képek összefolynak a szemetek előtt és a szín kavalkád véget ér, a park kapujában álltok.
(Athasian elf lore updated, the past of Beewax – 500Xp gained)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése https://www.wattpad.com/user/GaborBacsai
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: 5.6 Between darkness, The Sunken City    

Vissza az elejére Go down
 
5.6 Between darkness, The Sunken City
Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
 Similar topics
-
» Darkness vs Judy
» Primeval: New City
» Filmek
» The city that never sleeps
» Mashava City

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Online RPG (nemcsak) havereknek :: 
Fejezetek, Chapters
 :: 
Load Game
 :: 
Fifth Game Cycle - Curse Breakers
-
Ugrás: