ReVIVE!

 
HomeGy.I.K.KeresésRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Asriel, az újjászületett

Go down 
SzerzőÜzenet
Asriel
Meteorbringers Team Wannabe Player
avatar

Hozzászólások száma : 24

Tulajdonságok:
Fajta: Essoli
Kaszt:
Szint: 1

TémanyitásTárgy: Asriel, az újjászületett   Pént. Ápr. 15, 2016 11:47 pm

Kinézet: Nagyjából 180 centiméter magas, fehér bundával rendelkező "essoli". A faj tagjait gyakran nevezik első látásra "kecskeembereknek", utalva a fejükön elhelyezkedő szarvakra, habár a szarvakon és a bundájukon kívül nem sok hasonlóságot mutatnak velük.
Fejük közepesen széles, arcuk az albínó farkashoz hasonlítható, szarvaktól és a "recés" ajkaiktól eltekintve, ami leginkább egy fogra hasonlít. Asriel szemeinek írisze fehér, mintha az emberi szem inverze lenne és függőleges vonalú szeme egy kígyóéhoz hasonlítható, amelyen át kémleli a világot. Kezein tappancsok húzódnak, de ugyanúgy képes vele fogni, akár egy ember, körmök helyett apró, fekete karmok helyezkednek el rajta. Van egy apróbb, bolyhosabb farka, amit mintha a fajtájának alkotója egy nyúltól kölcsönzött volna és mintha meghosszabbította volna egy kisujjnyival.
Alap viseletéhez tartozik egy bő gatya, amit egy vastag, széles bőrövvel tart magán. Farkashoz hasonlatos, tappancsos lábaira egy bőrbocskort, ahogyan ő nevezi inkább "szövetcsizmát" vesz fel, amelynek szárába beletűri a nadrágja végét, hogy minél kevésbé koszolódjon. Felsőtestére egy hosszujjú barna tunika húzott, majd arra rá pedig egy térdig érő, lila és fehér mintázatú tabardot, avagy csuhát, amelyet szintén egy vastag bőrövvel fog össze. Az övön helyezkednek el két oldalt a kardhüvelyek, melyekben a kedvelt fémkardjai pihennek. A baloldalán egy hosszú kard, jobb oldalán pedig egy egykezes, rövidebb kard húzza az oldalát. A kardok mögött tarsolyok, szütyők és kisebb bőrtáskák foglalnak helyet, amelyekben az ingóságait tárolja.
Nyakát egy cizellált, szív alakú nyakék húzza, hangja fiatalos.

"Emlékszem, nagyon nehezen tudtam levegőt venni. Mindegy egyes lélegzetvétel olyan volt, mintha a levegő amit belélegeztem, tele lett volna apró kis szilánkokkal amik alkotóelemeikre szaggatják szét a tüdőmet. Az előbbi mellett az utóbbi dolog.. érzés is egy olyan valami volt, amit már nagyon régóta nem éreztem, amióta csak egy darab sárga virágként léteztem valahol a föld mélyén, egy olyan ponton, ahova a nap fénye éppen hogy elért.
Fájdalom. Régóta nem éreztem, pedig ha jól emlékszem, az utolsó dolog volt a kétségbeesés, harag, gyűlölet mellett, amit éreztem valaha, mielőtt az anyagi testemből a lelkem teljesen kilépett volna. Olyan rég volt, hogy már a megléte is örömmel töltött el, holott az ellenkezője szokott történni.
Minden egyéb érzet már régen száműztetett bennem, amikor a testemet végleg elhagyta az a megmagyarázhatatlan valami, amit mi halandók léleknek nevezünk. Nem lehet megmondani, hogy mennyi ideig is voltam bezárva, minden érzelemtől megfosztva egy darab virág testébe, mégis valahogy megtörtént, habár nem is volt teljes, önálló tudatom. Valahogy úgy tudom leírni magamnak, mintha víz alatt beszéltem volna másokhoz, és a válaszok is legalább ugyanolyan homályosak voltak számomra. Évtizedek, vagy talán egy évszázad telt el azóta? Nem tudni, de amikor fölébredtem egymagam, tudtam, hogy valami felsőbb entitás akarata, hogy létezzem. Hogy valóban létezzem, és ne csak úgy legyek a földben. Kaptam még egy esélyt.
A világ, ha lehet így mondani, gyökerestül átformálódott körülöttem, és ennek megismeréséhez évtizedek kellenek majd, hogy a társadalomba beleilleszkedjek. Mikor megláttam az első élőlényt, nem is akartam hinni a szememnek és azt hittem, hogy egy álomba kerültem, holott nagyon régóta nem álmodtam már. Emberek, szörnyek és még ki tudja, hogy milyen megnevezésű élőlények szaladgáltak körülöttem és mosolyogtak az ábrázatomon. Utólag én is mosolyognék az arcomon, úgy nézhettem ki, mint aki szellemet látott.
Ha már így volt, úgy határoztam, hogy elindulok a környező világokat fölfedezni. Nem vagyok már herceg, szüleim és volt barátaim is már csak lélekben vannak jelen - vagy már ott sem. Ha magamra is vagyok utalva, mindig boldogítani fog a tudat, hogy legalább most már élek és ha minden jól alakul, még sokáig így is fog maradni és egy új életet kezdhetek el valahol.
..de persze nem itt, mert ez az átkozott kocsma olyan hangos, hogy majd beszakad a fülem. Ezek a hogyishívjákok.. telleraiak olyan hangosak tudnak lenni, hogy csodálom, hogy a szomszéd házsorban nem jönnek le felgyújtani ezt az egész kócerájt. Már vagy háromszor sikerült lelocsolniuk ezt az ócska naplót mikd miközben én írom ezt a sort. Egy éjszakát fogok itt eltölteni, utána pedig amilyen gyorsan csak lehet, eltűnök innen és már meggyer megyek is az utamra."


Asriel naplója, első oldal


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Asriel, az újjászületett
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Tuki Mitsuki

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Online RPG (nemcsak) havereknek :: 
Hasznos információk
 :: 
Játékosok bemutatkozása - The Meteorbringers Team
-
Ugrás: