3.7 Day of the Roaring Thunder (the time of day when no light from the sun can be seen)

At the afternoon/evening:

A sötétség leszálltával Izmuth városa borúsabb lett mint előtte.  A közelgő mennydörgés éjszakájára való tekintettel minimális csapadék esett, de ez is a tengeri fekvésnek köszönhető. Az  felhők viszont, mintha estére gyűjtögetnék az energiáikat, mert ahogy telik a nap egyre sötétebbé válnak, komorrá, vészjoslóvá téve az ünnepség előkészületeteit.


A gazdasági élet a piacon és a fogadókban összpontosult, egy fia hely nem maradt a üresen.  Az idő múlásával szinte megduplázódott a város lélekszáma, mindenki Szil Veszter, Culcu keze bejelentésére vár és az élőáldozat bemutatására, aminek hatására nemcsak a halaknak kell vissza térniük hanem magának Dagonnak, az itt népszerű tenger istennek is jelet kell küldenie.
A polgárörség és az azokat kontrolláló Tek-es csapatok nagyon elfoglaltak a mai napon, több kapatos rendbontót fogtak el, a deviánsabbakat pedig szerencsétlenségükre a vízben szunnyadó étlapjára jegyezték elő.

Kósza híresztelések eljutottak a rezidens kocsmátokba, az Agyagba is.

- A halfeldolgozóba hatalmas balhé volt, állítólag egy leprechaun szabadult el a gonoszabb fajtából, de hála Culcunak a Tek-es erők már rendet tettek a helyszínen.

- Egy hableány bukkant fel a kikötőknél és mikor kimászott a vízből úgy káromkodott, mint egy kocsis. Hiába Hollópadláson a mesék se a régiek.

- A város vízköpői eltüntek így az immár hagyományosnak számító „ Dobáld meg almával a Gárgójt” elmarad.

- A főtéren remekbe szabott emelvényt raktak össze, ami gyorsan átalakítható vesztőhellyé is ha a szükség úgy hozná.

- A mólóknál külön részt kerítettek le az áldozatbemutatás javára. A szertartást H. út Ernő fogja végezni és főfogásként egy komplett kalandozó csapatot ajánlanak fel egy setét elffel az élén.

Az élet lüktet Izmuth városában, jobban mint valaha. Hatalmas tömeg vonult már az utcákra várva a villámokat és az azzal járó igzalmakat. Vajon belecsap a villám egy szerencsés kiválasztottba, hogy aztán hősies magasságokba emelkedjen itt az Arkham birtokon?

Az Agyag aljából felszűrődnek a zajok, hangok és hallhatóan mindenki jól érzi magát lenn. Sokan vannak a kocsmában  és ahogy kinéztek az ablakon, látjátok a tömeg elég sűrű az utcákon. Nagy mulatságnak néz elibe a város, nem is sejtik, hogy mennyire igaz ez...

Miután két társatok visszatért a szobátokba és rendbe szedte magát rögtönzött kupaktanácsot tartotok. A küldetéssel jobbára végeztetek így már csak a befejezés hiányzik, ami megerősíti, hogy a halak visszatérek a környékre és elvileg mehettek haza, magatok mögött hagyva Izmuth halszagú utcáit.

Lehet jobb lenne megvárni itt a tűzijátékot de ha igaz amit Ernő mondott, akkor Ő fogja a megnyitni a kaput amin keresztül távozhattok Hollópadlásról. Itt ezt megvárni luxus lenne, hisz mi van ha lecsúsztok róla.

@Dr. Casanova Boltar:
Ahogy telik a nap a kezeden a jel egyre jobban viszket. Először csak kellemesen, de az este közeledtével, egyre zavaróbb. Hiába készítettél rá főzetet ( Pharmacy skill check ) csak ideiglenesen használt.
Este hat órára már olyan zsibbadtság áll a kezedbe, hogy nehéz nem felszisszeni minden mozdulatnál, fogásnál. Mikor a félhomályban jobban megnézed ragyogni, foszforeszkálni látszik az Ősi jel.

@Batmanuel:
A szobában lévő törött tükörben jobban szemügyre veszed a billogodat. Végül is mutatós  (-1 Charisma ) távolról M betűnek látszik, de közelebbről jól kivehető a mézeskalács motívum. balszerencsédre még a maszkod alól is kilátszik.

@Leonidas:
A délelőtti révülés jócskán kivette az energiádat ( one full day rest needed to the full restore ), a doki teája és a lentről hozott nasi és ital helyreállított  fizikailag,  de a tudatod még nem teljesen épp.

@Isithieländé:
A délelőtti kaland és berzerkeskedés eléggé megviselt de az estét bírni fogod. A szakadt ruháidat cserélni kell. A készülő környeezttanulmányt pedig frissiteni az útóbbi napokban látott, hallottakkal. Jól fog mutatni a végén, hogy még a ritkán tartandó Mennydörgés Napján is részt vettél. Erre tuti megadják a dícséreteset.

Egy idő után túl sokat kezdek idegeskedni Manuért ezért mikor meglátom, hogy kijut a csőből rögtön visszaindulok a többiekhez, hogy majd ott találkozunk.

-----

Megérkezés után kifaggatom a többieket a történtekről. Aztán lefürdök én is. Leülök egy gyertya mellé abba az ablakba ahonnan látni a tengert és elkezdezdem befejezni a szövegemet. Előveszem a tollat a fülem mögül. (Csodás módon a sok dolog után ami vele történt még mindig képes írni.) És folytatom az írást.

Az este közeledtével egyre furábban érzem magam. Egyrészt a stigmám egyre jobban fiszket, néha fáj és fényárban úszik, másrészt pedig megbíztam Ernőben. Megbíztam benne, de a kósza hírek alapján itt ma este meghalt valaki, egy egész kompánia, élén egy sötét elffel.

Jobban belegondolva ezek nem lehetünk mi, elvégre nem tudja, hogy van velünk egy sötét elf, bár ő többet tud mint mutatja, na meg aztán ő most sötét vagy vér?! A rosseb se tudja. Ő az egyetlen, aki hazajuttathat, ha nem, akkor végülis teljesen mindegy, hogy meghalunk ma este vagy itt ragaunk egy életre...

Mindenkit megviselt az ittlét, pedig nincsenek is itt olyan régóta és a ködön sem kellett átvágniuk, de a megpróbáltatások. Sebek mindehol, kötések, sebek és stigmák. Vajon odahaza eltűnnek? Hiányzik Törcsi, ha hazajutok megkeresem és megjavítom.

- Leo, Törcsi hol van?

- Törcsi? Ott van az asztalon... ha jól rémlik, akkor épp az előbb mártogattad abba a büdös teába, amivel a homlokomat törölgetted... nyugi nem árthat neki, ezen a létsíkon nem létezik. Arra azért figyelj, hogy amikor elhagyjuk Hollópadlást, lehetőleg ne nagyon legyen benne nedvesség, mert ha valami csoda folytán még visszakapjuk ŐT, szar dolog lenne ha egy másik dimenzióból származó pára fektetné ki a tekercseit...

A mondataimat kopogás zavarja meg. Ahányan vagyunk, mind a biliért és a köpenyért kapunk, így amikor a fiatal fiúcska benyit, négy állig felfegyverzett marcona polgárőrt lát a kis szobában. Kicsit sem zavarja meg, hogy miért vagyunk sisakban és köpenyben, máris kezdi a betanult szövegét:

- Halállottót? Halállottót a deli vitéz uraságoknak? - Közelebb lépek hozzá, és szúrós szemmel, amolyan hetyke polgárőr-módon megkérdezem tőle: - Osztán mennyibe kerül ez a te lottód fiam, és mit lehet nyerni vele?

- Ó, hát nem ismerik a nagyságosok ezt a remek mulatságot? - kérdezi, és ettől jobban megdöbben, mint a fizimiskánktól - Csupán egy lyukas rézgaras az ára, amivel a Agyszívó Árvák Izmuth-ért Alapítványát támogatják és akár aranycsáp-hegyeket nyerhetnek vele!

Összenézünk, nincs mit tenni, ennyi jótékonykodás talán belefér. Ki tudja, talán még nyerünk is egy kisebb összeget. Befizetem a négy rézkrajcárt, mire a fiúcska megköszörüli a torkát és hálás hangon mondja:

- Az Árvák nevében köszönjük az áldozatukat! Most ezzel a pálcával megjelölöm kegyelemeteket, így jogosultak a Jackpot elnyerésére is! - mondja, és egy kis pálcával megérint mindnyájunkat - egyetlen dolguk van már csak, hogy az este folyamán végig kint, a téren kövessék az eseményeket! Néhányukat ugyan agyon fogják csapni a villámok, de hát erről szól a lottó, nem igaz? A túlélők között azonban rendkívüli nyereményeket sorsolunk ki!

- Azért azt még el kell mondanom - mondja amolyan sajnálkozó, összekacsintós modorban - hogy akik elhagyják a teret éjfél előtt, azok csalóknak minősülnek, és nem vehetnek részt a sorsoláson. Továbbá a csalókért másnap személyesen Culcu jön el és egészben nyeli el őket, ami ugye nem a legszebb módja a halálnak, már csak az évszázados anyagcseréjét tekintve sem... Mesélik, hogy Culcu minden böffentésénél százak sikolya hallatszik odabentről... De a katona urak nem ilyenek, talpig becsületesek, ahogy én látom - mondja mosolyogva, majd elköszön: - Szép estét, és sok sikert a lottón!

Ahogy kilépked, még visszakiált vidáman: - Ne feledjék minden ötödik nyer! - majd a döbbent arcunkra csukja a lakosztály ajtaját.

Megvárom míg kilép a fiú elszmáolok magamban négyig, hogy hallótávolságon kívülre kerüljön.
-Oké srácok csak szerintem csapda és a téren lévőket készülnek feláldozni? Tudja fene milyen nyomkövető mágia lehetett azon a pálcán.-Még szerencse, hogy trükköztem egy kicsit. Azzal felmutatom a bőrszínű pergamen darabkát. Aztán előhalászok egy rézpénzt és odadobom Leónak.-Ha már fölöslegesen fizettél értem.

Sajnálkozva mondom az elftársnak:
- Sajnos ez nem így működik. Ha megfigyelted, a többiek bőrét sem érte a pálca. Egyszerűen az aurádra került Culcu valamelyik sötét bélyege. Biztos van rá módszer, hogy ezt eltüntessük, de az ilyen szertartások egyrészt baromira titkosak, minimum ősöreg sárkányok őrzik valami elérhetetlen helyen a leírásukat, másrészt hosszú hónapok előkészületei után valósíthatóak meg csak. Úgyhogy szerintem ezt most jól megszívtuk, hacsak... hacsak nincs valakinek valami jó ötlete, hogy a kecske is megmaradjon meg a káposzta is jól lakjon... de akár ki is próbálhatjuk a szerencsénket. Culcunak szüksége van ránk (legalábbis még úgy tudja), csak nem fog agyoncsapni egy villámmal...

-Gondolná a fene.  De két kérdésem lenne:
Egy: Mi lenne ha a téren kívül várakoznánk. Megvárnánk mi történik és ha semmi akkor lépnénk csak be? Ernőt így is lehet majd látni. Tudjuk mikor nyílik a kapu.
Kettő: Szerinted a megváltoztatott aurát is érzékeli? Mármint tegyük fel, hogy "valaki" elmebajokkal küszködik és néha valami hatására átkattan. Elméletben ilyenkor változhat az aurája. Ha a mágia az aurán alapszik és teszem azt nem a DNS-en vagy az IQ-n.

Ahogy kilépked, még visszakiált vidáman: - Ne feledjék minden ötödik nyer! - majd a döbbent arcunkra csukja a lakosztály ajtaját.

(Közjáték Izit és Leo között )

Az biztos, hogy a  Szerencsjáték Zrt által alkalmazott gyerek meghozta a hangulatotokat egy jó esti sétához.

@Dr. Casanova Boltar:
A pálca amivel a Jackpot bónuszt kaptátok az asztrál síkon máshogy nézett ki. Egy tekergő csáp volt szemmel és mindenkire a bökés pillanatában rárakott egy jelet, egyfajta kötést. ami megjelent mindenkin. Valószínű ez biztosítja azt, hogy időnap előtt ne hagyjátok el a várost.  Az ajtócsapódással egyidőben elkap a rosszullét és a láz.

Boltar doktor megszakítva eddigi tevékenységét - a bután bámulást az ajtóra - hirtelen megfeszöl és a kezei kivágódnak vállmagasságba és a szemei fenn akadnak. A kötései és friss varratai alól elserken a vére. A kezén lévő stigma izzik, szinte beragyogja a szobát. Roppant előnytelen neki ez, nem csoda, hogy csak így ándörgránd praktizál.
Már épp indulnátok feléje segíteni mikor felemelkedik a levegőben és a mennyezet állítja meg levitálásában. Feje felett egy ismerős quest kérdőjel jelenik meg.
Küldetés, itt ?

- Vér és homok, TéeSeR és a Part varázslói - kezdi monológját -  Athas felperzselt földje és Tyr tartomány ura, Kalak.

A végső szó kimondása után a lebegő doktor rongybabaként esik a földre. Ránézésre él, lélegzik. Pillanatokkal később a levegő lehűl a szobátokban, gyanakodva néztek körbe a polgárőr ruháitokban de semmi különöset nem láttok.
Majd egy arc jelenik meg a szoba közepén. Ráncos, öreg a bőre szikkadt, fehér hosszú haja a fülére lóg a szakálla a mellkasát veri. Szemei fehéren fénylenek.

- Ki meri megídézni Kalakot, Tyr máguskirályát és istenét- kezdi dörgedelmesen - Nyomorult halandók, mit akartok tőlem?
Szótlanul bámuljátok a jelenést, Batmanuel kap észbe a leghamarabb és kezdené is mondani de
- Átok rátok, ezért személyesen fogtok bocsánatért könyörögni mennyei színem előtt. Meeggondolatlan és botor tett volt tőletek.
A jelenés eltünik, a doki a földön felnyög. Manu meg most kezdi a szöveget
- Señor, hasta siempre.. Señor?

( Complete party cursed - new mission added: find the way to break the curse )

Néma csönd ül a szobára. Nem tudom, hogy törjem meg ezért csak annyit mondok.
-Bakreg...............(Méghosszabb csönd).Nos tekintve, hogy eddig minden túl simán ment ránkfért már egy kis szívás. Valami rémlik  erről a Kalakról (Intergalactic lore skill check: success). Be is ugrik, hogy bizony pár hónapja olvastam róla és a létsíkjáról. Bár nem sokat mert valójában arra voltam kiváncsi tényleg léteznek-e kannibál félszerzetek. De érdekes olvasmánynak bizonyult egy bizonyos Droy Teninng tollából. Tudja fene mi lehetett a címe. De ez most nem lényeges. Mindjárt kezdődik a buli és nekünk még el kell érnünk egy esedékes térkaput úgyhogy nyomás kifelé.-Szólítom föl a többieket egyre inkább elhalkuló hangon. Mikor is rájövök, hogy tulajdonképpen nem én vagyok a parti vezetője.

Nem értem az eseményeket, hivatlanul bejöb egy kölyök, hadonászik valamit és nagy ajtócsattanással távozik. Ennek se volt gyerekszobája, gondolnám, de ebben a pillanatban kezdem elveszíteni a testem feletti uralmat és belecsöppenek egy újabb vízióba.

Egy tér közepén állok, sötét van. Nem esett az eső, mégis vizes az út. Látom a kikötőt. Halottak fekszenek mindenfelé. A tér szélén látom magunkat holtan, kezünkön izző csápos jellel. Jackpot, nem megy haza senki. Hirtelen feltűnik Segítség. A tér közepén lévő szoborhoz invitál. Színeket mutat, asztrál síkon látható színeket.

A következő pillanatban felgyorsul minden, kizuhanok a világból. A padlón térek magamhoz. Vért köpve nyögök fel és az itt töltött időben rám került stigmákból is szivárog a vér. Mennyi átkot képes elviselni egy íly törékeny halandó test?!

Nem tudom mi történt. Leo támogat, hogy ne fulladjak bele a saját vérembe. Csak tőmondatokban tudok kommunikálni:
- Kötés.
- Víz.
- Villám.
- Áldozat.
- Mi.
- Halááál...

A kezemből szivárgó vérrel felrajzolom a padlóra a szobrot, amit láttam. Mindenki egyből felismeri a tér közepén lővé emlékművet.

A billog, amit kaptunk ideköt minket, nem tudunk elmenni, csak ha a téren túléljük a villámlást, erre pedig csak egyféleképpen van lehetőségünk.

ad1, gumitalpú cipó
ad2, az emlékmű lehető legközelebbi vonzáskörzete
ad3, sötét aurák keresése

Csak abban bízhatunk, hogy a gyárra szerelt vezető elvonja  avillámok nagy részét, így az esetleges egyéb kisülések nem rendelkeznek akkora töltéssel, hogy a megfelelő földelés ellenére kárt tegyen bennünk. Az emlékmű szent szimbólum, még a villámok is kerülik, illetve a becsapódások főbb célpontjai a szivárvány aurával rendelkező egyedek, ez viszont csak az asztrál síkon jelentkezik.

Szintet kell lépjek, hogy az asztrállátásomat magabiztosan használhassam, egyelőre csak random víziókban jelentkezik.

Szegény doki, már megint majdnem életét, de legalábbis vérét adja a küldetésért. Megsajnálom mint mindig; odalépek a fekvő barátomhoz és a kezembe akadó rongydarabbal - a néhai Törcsi földi maradványaival - megpróbálom felitatni az orrából ömlő vért.
- Párnát gyorsan a feje alá! - kiáltok Isith-nek, majd a kapott szalmavánkossal kitámasztom, nehogy a saját vérébe fulladjon bele. Hallom, hogy közben motyog, de mint mindig, most sem sokat értünk a magatehetetlen társ által közölni kívánt mondanivalóból. A rajzolt emlékművet persze felismerem, de hogy oda menjünk vagy azt kerüljük el, az nem világos számomra. Na, hátha magához tér még az események előtt... kezébe adom Törcsit, mert úgy látom, talán már magától is tudja törülgetni a noziját.

Hála a gyors elsősegélynek, kezdek magamhoz térdni és jobban lenni. Ahogy tisztul a tudatom, egyre inkább képes vagyok a látottakat elmagyarázni, bár fogalmam sincs ők mint észleltek ebből kívülről.

- Alapvetően a jeleket megkapó egyedekbe vág bele a villám, de a tengerből kifröccsenő víz jó vezető, ezért a többi ünneplő is áldozatul eshet. A kiválasztás fő ismertető jele az aura. Az asztrál síkon érzékelhető az aurák színe. A boldog emberek a célpontok, nekik színes az aurájuk. A sötét aurával rendelkező megkeseredett emberek, akik próbálnak még az istenekbe kapaszkodni, de reménytelen az életük, ők nem kellenek senkinek.

- Mivel a gyárba irányítjuk a villámokat, így nem lesz annyira koncentrált a tömegbe csapódás és a tengerből származó víz sem vezeti megfelelően, így ha gumicsizmában megyünk, még túl is élhetjük kiváltképpen, ha Hajóműves Hári Péter szobránál állunk, az egyfajta "ház", ahol érinthetetlen vagy, mint a fogócskában.

- Már csak egyedül az aggaszt, hogy ki küldte hozzánk a házaló lottós ügynököt. Ha Ernő átvágott, én magam aprítom fel a következő bojlihoz... Amondó vagyok tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket, mert ha tévedek, úgyis mindegy lesz.

Odaadom a kért párnát. Majd elfordulok. Nem azért mert nem bírom a vért. Pont ellenkezőleg nem bírnám ki, hogy legalább ne kóstoljam meg. Közben figyelem az egyre inkább csöpögő esőt. Majd fölemelem a Doki egyik bojlis kísérlethez fel nem használt kis fioláját. Megvágom a tenyerem és belecsorgatom a véremet. Arra az esetre, hogyha aurát kéne változtatnom. Miközben ezt csinálom a doki befejezi a mondókáját.
- Bár elméletben a sósvíznek nem kéne vezetnie az áramot. Ennek ellenére  szerintem is össze kéne kapnunk magunkat és menni.

Feltápászkodok a doki mellől, majd így szólok a többiekhez:

- I need some space, ahogy a művelt ánglis mondaná, ki kell mozdítanom a hátsóm ezután a drámai fordulat után. Elmegyek, szerzek gumicsizmákat. Isith, jössz velem? - az elf lány bólint, mire elkezdünk szedelőzködni.

- Nézzük csak, mit vigyünk magunkkal... szokásos fegyverzet, de talán a flinta nem kell - dobom félre a polgárőrtől szerzett egylövetű puskát, a szabvány királyi golyós mordályt viszont elteszem. Jó nagyot durran, ha nem is találok el vele semmit, riasztópisztolynak még jó lehet. A dokitól kapott adrenalin injekciót is elteszem, ki tudja, mikor lehet még rá szükség, egyébként is elég kóválygós vagyok még. Felajzatlan íj, tegez a derékra, némi (sok) apró, ha esetleg addig fajulna a dolog, hogy vennünk kell csimmát valami halfejűtől...

- Indulhatunk? - kérdem az elftárstól, majd miután bólintott, odaszólok Manunak: - Az Birkabégetés órájában találkozunk a téren. Ha jól emlékszem, van ott egy sikátor, a postahivatal és a TEK-iroda között, ott nyugodtan lecserélhetjük a lábbeliket - értetlenül néznek rám mindnyájan, mire sóhajtva fordítok: - Birkabégetés órája, azaz este 10, galaktikus időben. Hát nem figyeltek ti semmire? Mi van azzal hogy ha Róma, akkor legyél te is latin, vagy mitomén hogy volt az az idézet??

Lemegyünk a kocsma elé, és szétnézünk, lehetőségeket keresve a csizmaszerzés ügyében.

Secret mission started: Get the 4 pairs of wellingtons (0/4)

- Véleményem szerint a dokkok felé kellene indulnunk. A halfejűeknek biztos lesz csizmájuk, tőlük szerezhetünk - mondom a Isith-nek, aki hozzám hasonlóan polgárőrnek maszkírozva indult el ma este. - Szerezzük meg amit kell ésszel, pénzzel vagy erővel, de ma este nincs gyilkolás! Ne süllyedjünk addig, hogy egy rongyos lábbeliért kiontjuk valaki életét...

Ahogy haladunk, egyre sötétedik. A távolban, elszórtan fényvillanások láthatóak, érezhető a levegőben, hogy vihar lesz, hatalmas vihar. Az időjárás érzékem most már veszettül ordít hogy bújjak el, alig hallom tőle a gondolataimat. Így érünk a kikötőnegyedbe, ami az egyik leglepusztultabb része Izmuth-nak. Kihalt, elhagyatott épületek, romok és szemét mindenfelé. A falakon a forradalmi Batmanuel-portrék alatt mindenütt bandajelek, és az ultrák "Forza Izmuth!" feliratai látszódnak.

Hamarosan egy szűk sikátorhoz érünk, ahol a két oldal között keresztbe lógatott kötél lengedez vagy három méter magasan. A kötélen ott a hőn áhított gumicsizmapár fellógatva néhány egyéb kalucsnival egyetemben. Persze, hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, néhány sálas ultra pont ott héderel a kötél alatt.

- Sálakat kellett volna hozni ehhez a melóhoz - mondom Isith-nek amikor meglátom a bandatagokat. - Vannak vagy öten, mi meg csak ketten, és pont a csizma alatt űzik a piszkos kis üzelmeiket. Mindegy, megpróbáljuk megfélemlíteni őket, aztán meg ha nem megy, akkor odacsapunk - látom hogy Isith-et is aggasztják egy kissé az számok, csóválja is a fejét nagyon. - Ááá, sál kellett volna, bazmeg... na mindegy, kövess...

Kihúzom magam, és nagy peckesen odalépek a galerihez. Jó estét uraim, mi folyik itten kérem szépen? Beiszunk oszt bebűnözünk? - mutatok rá körbejáró üvegre - na, hát akkor Culcu nevében mutassa mindenki a személyigazolványát, lakcímkártyáját! - értetlenül néznek rám a tagok, nemhogy lakcímkártyáról nem hallottak még, de nagyon polgárőrt sem láttak a környéken az utóbbi években. Látom hogy hátulról a két leggyávább (vagy legokosabb) kezd elszivárogni, nagyszerű, alakulnak az arányok. A bandavezér már nyitná a száját, de megelőzöm: - Hm, ismerős vagy nekem, nem voltál te ott véletlenül a tegnapelőtti lázadásnál a halfeldolgozó mellett? - előrántom a kardomat, ami az elsuttogott parancsszó hatására elkezd lángolni - Járőr - szólok oda Isith-nek - hívja az agyszívókat, azt hiszem megtaláltam az egyik főkolompost!

Félig elfordulok, és hagyok időt nekik cselekedni. Vagy megtámadnak, vagy elszaladnak. Jól kalkuláltam, a legbutábbnál is beindította a riasztócsengőt az "agyszívók" kulcsszó, így hanyatt homlok rohannak el, pillanatok alatt nyelik el őket a negyed sikátorai.

- Gyorsan kell cselekedni, mert nem hiszem, hogy sokáig ellesznek, csak amíg összegyűjtik a bátorságukat és a családtagokat - mondom, majd meggyújtom a karddal a kötél lelógó végét. Szerencsére hosszú szárazság után fog ma elérkezni a viharos évszak, így a kötél pillanatok alatt leég, a földre pottyantva a csizmáinkat.

- Az első megvan! - dugom gyorsan bele egy üres vászonzsákba a szerzeményünket, miközben elftársam a kis tüzecskéket próbálja eltaposni  - menjünk szerezzük meg a többit is!


Secret mission: Get the 4 pairs of wellingtons (1/4)

Tovább haladunk a dokkok felé. A sikátorokban kanyarogva ki is érkezünk valahol a halfeldolgozó üzem környékén.
-Ajánlanám, hogy vegyünk esernyőt dehát a villámok...
Hihetetlenül rosszul mehet az üzlet ha a halászok ilyenkor is kint vannak és dolgoznak. Lehet, hogy a vihar következtében előbújnak a halak? Ah sosem értettem a halászathoz. De még az öreg is kint van aki sellőnek nézett. Hmm...ez talán működhet.
-Várj itt-szólok Leonak. Majd ledobok minden fölöslegeset  és fejest ugrok a vízbe.
Ameddig bírok a víz alatt úszok majd az öreg csónakjánál bukkanok ki és kikönyökölök a szélére. Ő éppen más irányba néz de mikor érzi megbillenést felém fordul és igencsak meglepett aztán pedig örömteli képet vág.
-Nocsak igazán nagy szerencse fog érni, hogyha a sellők így vonzódnak hozzám. Bárcsak korábban ért volna nem így életem vége felé. Sóhajt. De mégis mivel viszonozhatnám a kedvességedet?
Ebben a pillanatban magamban megfogadom, hogy ezentúl egyetlen embert se fogok azért lenézni mert babonás. Majd rábökök a csizmájára.
-Ez a vén vacak? Amiből már nagyapám idejében is hiányzott a bélés? Dehát ha ez kell neked. Mikor leveszi a csizmákat látom csak, hogy milyen rossz állapotban van az öreg lábfeje.
-De egyet nem tudok megérteni. Mire neked egy pár csizma?
-Nem tudod igazán mik élnek a víz alatt.-mondom majd eltűnök a mélyben.
Ő pedig teljes nyugalommal és beletörődéssel fordul vissza a munkájához.
Valahol távolabb pedig partra evickélek. Eléggé szégyellem magam, hogy átvertem egy öregembert de amint tudom meghálálom. 
Secret mission: Get the 4 pairs of wellingtons (2/4)

Miközben Isith eltűnik, én töprengve nézem a halfeldolgozó üzemet. Mikulás... ajándék... hm, hát ha valahol, akkor itt biztosan találunk csizmákat! Hisz hova máshová tenné az az elfajzott MJ és a kompániája az ajándékokat (pláne itt, ahol a hal a minden), ha nem a halászok gumicsizmájába?

Azonban nagyon nem akaródzik bemenni a gyárba és lopni egyet, hiszen tapasztalatból tudom hogy hogyan jártak Manuék is a múltkor. Valami más megoldás kellene...

Ahogy várakozok, egyszer csak kinyílik a gyár nagykapuja, és egy hatalmas, négy ló vontatta pányvás szekér kanyarodik ki rajta. Az oldalán, a sárga ponyván ott vöröslik a felirat: Dolgokat Hordunk Lovaskocsival. Na fene, ki gondolta volna, hogy már itt is van logisztika. Persze teljesen logikus, a kész ajándékokat el kell szállítani valahová, mondjuk egy raktárba...


Kihasználva az árnyakat, a kocsi mellé lépek, majd felugrok a platóra. Ahogy a szemem kezd hozzászokni a raktérben uralkodó sötéthez, hirtelen valaminek az árnya vetődik rám, és azt érzem, hogy kicsiny, de annál élesebb körmű karocskák próbálják megtalálni a szememhez vezető legrövidebb utat. Már majdnem el is érik, amikor sikerül végre fegyvert rántanom: a kezembe a városőr mordálya kerül, ami a hirtelen rázkódástól hatalmas dörejjel sül el.

A golyó senkit nem talál el, de öklömnyi lyukat tép a ponyvába. A lefagyott DHL-es őrgoblinon látom, hogy ő jobban meglepődött mint én, ezért marad annyi időm, hogy a fegyver markolatával jó alaposan hókon vágjam. El is dől szerencsétlen, valószínűleg itt fogja átaludni a mai nagy fesztivált.

Hangos goblin nyelvű káromkodást hallok odakintről, de ahelyett hogy a sofőr hátrajönne megnézni hogy mi történik a platón, a hangok alapján inkább a futást választja mint stratégiát. Valószínűleg vissza a gyárba megy, ahol két lehetőség közül is választhat: vagy rám küldi a létesítmény túlfejlett és eléggé hiperaktív biztonsági szolgálatát javástól rókástul kisfiústúl, vagy megírja a jelentését három példányban a szállítmány elvesztéséről.

Kicsi esélyt látok az utóbbira, ezért gyorsan nekiállok feltúrni a csomagokat. Plüssmacik, nadrágtartók, nyakkendők garmadával, de sehol egy gumicszma. Na nehogy már, gondolom magamban, hát milyen halászbrigád ez, ahol senkinek nem adnak ajándékba ilyesmit?? Közben azért elteszek ezt-azt, ami megtetszik: egy gyöngyházmarkolatú bicskát, némi ezüstneműt, és egy három csápból álló bronz bokaperecet.

Végül, majdnem az utolsó dobozban, végre megtalálom a Szent Grált: ott a negyvenkettes, vadonatúj csillogó-villogó gumicsoda... igaz, hogy rózsaszínű, de az ember ne válogasson...


Boldogan ugrok le a kifosztott kocsiról és futva szaladok vissza oda, ahol Isith vízbeereszkedett. Épp most mászik ki a partra, és hoz ő is valamit, ha jól látom csizmát, mégha nem is olyan szépet, mint amit most szereztem...

Secret mission: Get the 4 pairs of wellingtons (3/4)

Meanwhile in the pub

Miután az elfek elmennek sidequestelni, ti egymást vizslatjátok.
@Batmanuel:
A doki elég rossz bőrben van, remélhetőleg kibírja az esti megpróbáltatásokat. Épp a sebeit látja el ( First aid skill check ) amihez te készségesen asszisztálsz. Itt kiderül számodra, hogy sose leszel orvos, mert a gennyes, véres trutyiban turkálni nem épp denevérálom.( trial skill added first aid)
Rendbe szeditek magatokat és lementek az utcára ki a térre.titeket senkise lökhet félre patkány vagyok de nem..

A felhők mérges pöffetegként terpeszkednek az ég boltozatán, haragos hasuk tele van az egész nap gyűjtögetett istennyilával.
Az utcán hömpölyög a kapatos tömeg néha erőszakosabban kell fellépnetek a haladás érdekében de hála álcátoknak az utat tíz percen belül megteszitek. Néha a doki meginog de szerencsére Manu résen van és támogatja az út során.

A tér szélén árusok kínálják a portékájukat és az esti frissítő italokat. A szobort, Hajóműves Hári Péterét egyenlőre nem tudjátok megközelíteni, mert annyian vannak, hogy lehetetlen az átjutás a tömegen. Pont időben érkeztetek, mert a pódiumra most sétál fel Szil Veszter, Culcu keze. Aki egy egyszerű zsákvászon ruhában van de a fejére ki tudja milyen megfontoltságból egy ketrecet húzott vagy csak beleszorult a feje?

@Batmanuel, Dr.Boltar:Ahogy megláttátok a szónokot tudjátok, hogy ismerős a tag. (Intelligence check) Szinte egyszerre világosodtok meg, hogy bizony kiköpött Zóhár János, a kabbalista.  Neki köszönhetően kerültetek ide és most az ikertestvérét bámuljátok aki a ketreccel a fején parádézik.

A tömeg hatalmas ujjongással fogadja az alvó Isten első emberét, ahogy belekezd mondandójába és az égbolt hatalmasat dörren

- Ia! Ia! Cthulhu Fthagn! Ph'nglui mglw'nfah Cthulhu R'lyeh wgah'nagl fhtagn!
Tisztelt egybegyűltek, Izmuthiak…- kezdi és folytatja afféle marketing dumával mint élőáldozat, ha felébrednek az Öregek, más síkok rettenetei, a denevérfüles lázadás ..

Ebben a pillanatban a tömegből felharsan egy kiáltás:
- Szabadságot Iztmutnak! Hasta la victoria siempre!
Halotti csend lesz ezután, - még a melletek lévő embernek? is halljátok a gyomra korgását - a nép szétnyílik a hangoskodó alak és pajtásai körül. Innen nézve majdnem egy tucatnyian vannak  denevérfület és ellenálló pólót viselve., A ketreces alak csak rájuk emeli a kezét és hatalmasat dörren az ég.  A fentről érkező istennyila elvakít mindenkit a téren. Miután elül a füst és visszanyeritek a látásotokat egy alakot láttok, a többi megfeketedett teste füstölve fekszik a  földön.

"Minden ötödik nyer!" - jut eszetekbe a Halállottó szlogene.

Ebben az átkozott esőben nem tudok megszárítkozni de nincs is rá időm mert látom, hogy térnél már is becsapódott egy villám. Lepacsizok Leoval aki valami eszméletlen undorító színű pár csizmát szerzett. De gyorsan haladunk is tovább.  Nem telik el kis idő mikor is a parton egy nem teljesen józan ember botlik belénk. Bár az én szemszögemből inkább rámveti magát egy bokorból. Majd azzal a lendülettel el is esik. Összenézünk Leoval. Majd megszólalok:
-Tudja maga mi jár azzal, hogyha rendőri közegre támad?-Ordítok rá.
A fickó felnéz rám. Látszik, hogy nincs tudatánál nagyon mi folyik körülötte.
-E-e-e-el-elnézést. Én őő nem tudtam asztat.-Míg ezt kinyögi az agyának sikerül feldolgozni, hogy egy egyenruhás személlyel áll szemben. Addig már nem jut el, hogy miért a másik beszél
mert ebben a pillanatban pofonvágom.
-Hogy beszél maga a polgárőrökkel mi? Azonnal adja át a gumicsizmályát.
-Hogy miva...
Megint pofon vágom.
-Azt akarja, hogy bevigyem mert ellenszegül az igazságszolgátatásnak?
-Nem én nem.
-Akkor mire vár?
A fickó leül vagy inkább ledől a járdaszegélyre és leügyetlenkedi a gumicsizmályát.
-Most pedig takarodjon a szemem elől - rivallok rá. Majd meglepődök, hogy én tulajdonképpen milyen erőszakos egyén is vagyok. Lehet, hogy ezt jobban is meg lehetett volna oldani? Na mindegy Leoéknak az a rendőri egyenruha nagyon bejött és a szerencse is kézrejátszot, hogy az a fickó teljesen részeg volt különben nem veszi be ezt az egészet.

Secret mission completed: Get the 4 pairs of wellingtons (4/4)

-Na mostmár indulhatunk vissza a térre.
Ahogy tudunk rohanunk is a tér felé. Hozzátenném elég sokan bámulnak meg egy csuromvizes elfet meg egy polgárőrt gumicsizmákkal rohangálni. de mostmár nem számít. Csak jussunk ki végre.  El is érjük a teret de akkora tömeg van, hogy a többieket nem látjuk úgyhogy elkezdünk odaférkőzni a szoborhoz.

Némi bütykölés után lemegyünk a térre. Támogatom a dokit, láthatóan szarul van. Mivel nem akarom, hogy csurom vizesek legyünk, előveszem az esernyőmet a hátizsákból. Fanyelű, egyszínű fekete esernyő... eredetüleg üvegszál-polimeres volt, ehh, mind1. Errefelé valamiért nem divat az esernyő, vagy ennyire elmaradottak lennének? Mindenesetre furcsán bámulják az enyémet, vajon miért?

Odalenn találunk egy kisebb csoport Jawát, megyünk is megismerkedni velük, hogy a sikátorba csalva ellopjuk a fasza gumitalpú surranóikat. Furcsán készségesek és barátságosak velem a kis töppedtek, bár a dokit le sem sajnálják, mondjuk az érzés kölcsönös. Megtudom tőlük, hogy ők Iziz, Horuz, Oziriz és Réz. Valamikor régebben emigráltak Ryloth-ra, ott fogta őket össze MJ, aki minden kisnövésű népséget összegyűjt M. gyáraiba, hobbitokat, hupikék törpikéket, munchkinokat... egyedül ewokokat nem, mert azokban túl nagy a lázadószellem és még a rohamosztagosok sem bírnak velük. Azt mondják nem olyan rossz munka ez, fizetnek is, de igazából szívesen haza mennének ha lenne rá lehetőség.
[Sidequest: Get the jawas home]
Már el is ment a kedvem a kifosztásuktól.
- Szóval dokikám - mondom két vakarózás között a társamnak, akiben tudóslelket sejtek - Ha arra alapozunk, hogy a halállottó véletlenszerű kiválasztása mögött, valami matematikai valószínűség van a káoszelmélet, és a villám természetes becsapódási esélye alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer kisebb-nagyobb mértékben befolyásolható, és eltolhatjuk a mérleget a kedvező irányba, ha az egyenlet másik oldalát megnöveljük kissé. Vegyik kiindulásnak azt, hogy A_e=LW+6H(L+W)+9πH² a téren becsapó villámok eloszlása, akkor ha sikerülne ezen mobil villámhárítók at ráadni néhány balekra...
- El kell valamit adni? - kérdezi Réz, és válaszra nem is várva kikapkodják a kezemből a dróttal feltupirolt sisakokat/sapikat, s mire észbe kapok, már el is adták, s adnák a rám eső részt, amit nem akarok elfogadni, de addig nem hagynak békén, amíg legalább négy ezüstcsápot el nem teszek. (loot: Júdáspénz 4 ezüstcsáp, amihez 1-1 ember halála köthető) Fintorogva teszem el a megérdemelt béremet.

Ekkor kezdődik az óbégatás a tömegben. - Ezek az idióták túl hamar kezdik, pedig szóltam, hogy várjanak a jelemre. - mondom magam elé, de szerencsére látom, hogy ez csak egy kisebb elszigetelt csoportosulás.
ZzZzZzZzZzZzAaAaAaApPpPp!!!!
Basszus... Remélem ez nem veszi el a többiek kedvét. Ahogy a füst elül, egy ember áll döbbenten és hitetlenkedve a hullahalom közepén, majd egyszer csak denevérfülét a magasba hajítja és elkezd ugrálni, meg óbégatni: - Nyertem! Nyertem! - a tömeg tapsol és éljenez. A fickót lelepik az újságírók, majd egy csapat csukjás alak elvezeti, hogy átvehesse ajándékát. Gondolom feláldozzák Culcunak, vagy McDagonyának.

A kilátásoktól eléggé megtörten és lehangoltan állok, csendben vakarózva. Fáradtan és reszketve a hidegben. Lelkemre sötét melankólia, és némi éhségérzet telepszik.
Még mindig a gyomorideg húz, amikor megjönnek as többiek.

Mielőtt kilépnénk a térre, megállítom a leányzót.

- Csizmát fel! - vezényelek - ne kelljen már ránk is várnia a többieknek. Tiéd a pink. - Isith tiltakozni kezd, hogy az ocsmány, meg nem megy a ajakrúzsához, különben is három éve volt utoljára Everwoodban divat ez a fazon. Nem sokáig vitázok vele, csak előhúzom a két aduász érveimet: mivel az új, abban biztos nincsenek tetvek, és különben is, ő az egyetlen lány a csapatban. Ha bármelyik másikunk venné fel, nem győznénk elhárítani az ajánlatokat a Bastian-féléktől... végül beletörődik, és ahogy látom hamarosan meg is tetszik neki az új szerzeménye. Én meg felveszem az egyik büdöset.

Ahogy a tér szélére érünk, meglátom Manuékat. Túl nagy a tömeg, oda nem tudunk férni egyelőre. Merőn bámulom a nyakszírtjét, közben egy pillanatra le is kerülök alfa-állapotba. Látom ahogy megrezzen, és felénk néz, a dokival együtt. Elkezdünk nekik integetni, meg csizmákat lóbálni, mire ők kijönnek a tér szélére.

Látom, hogy nincsenek túl jó bőrben, gondok felhőzik Manu és a doki arcát is. Miközben az újonnan szerzett lábbeliken veszekszenek, hirtelen hangokat hallunk az emelvény felől. Odapillantva látjuk, hogy épp most kezdődnek az ünnepi est eseményei...

A istennyilás közjáték után ismét Szil Veszteré a főszerep, aki a pódiumon állva töretlen lelkesedéssel folytatja az estét. A háttérben pedig néhány kimaszkírozott alak a hangszereit próbálgatja.
- Ne zavarjon meg senkit az utóbbi közjáték - kezdi a mondandóját Culcu Keze - az Öreg Istenek lesújtanak Hollópadlás ellenségeire, és ez a lázadás is csak egy példa  miért nem érdemes a szunnyadó Ősökkel dacolni. De kicsit vidámabbra fordítva a szót, a programok e remek estén:

- Csápevő verseny az Agyszívók a Szegény Halászokért Egyesület szervezésében

- Békaügetés a városkapuig és vissza a Dagon Hithű Egyháza vezetésével

- Ki tud többet Culcuról és az öreg Pajtásairól Kvíz verseny, a bíró maga Jog-Szottosz, aki határtalan tudásával utolérhetetlen elme a birtokon.

Sajnos a vízköpő dobálás és a horgász verseny elmarad előre nem látott problémák fellépése okán.

Közben pedig mindenki kipróbálhatja a szerencséjét a Zsákbacsáppal. Mindössze csak egy ezüstcsáp és a nyeremények elképzelhetetlenek.

A talpalávalót mint minden ilyen neves rendezvényen  a nagy múltú Arkhami zenekar, a Yuggoth Gombái szolgáltatják.
És az est csúcspontjaként  H. Út Ernő a saját kezeivel kínálja fel Dagonnak azokat lelkes önkénteseket akik már türelmetlenül várják, hogy testüket és lelküket adják a vízben szunnyadó tenger istenünknek. Itt jegyezném meg, hogy még mindig lehet jelentkezni erre a nemes feladatra.

A szerencsés győztesei a próbáknak növelik az esélyüket a Halállottón, amolyan jackpot turbó jelleggel( +10% chance). Ha lesz olyan aki minden felsorolt programot megnyer az egy return dimenziójegyet kap, az Orsós Transz támogatásával.( Optional chance to get the jawas home)

A küldetés sikere mázsás súlyként nehezedik a csapatra, hiszen ma este dől el hogy a bojli beválik-e és hazajuttok e..
Viszont a programokat hallva egész ígéretes bulinak néztek elébe, bár a zenekar nem a legszimpatikusabb de.. volt itt Hollópadláson ami tetszett eddig?

Az együttes egy vidám kis nótát énekel a tömegnek, nem hiszem, hogy szó szerint kell értelmezni, biztos valami parabola, amit a helyiek jobban értenek. Az előadók szokatlanul humanoidok a helyiekhez képst... talán vidékiek. Az élőholt énekes is olyan ismerős, de most nem tudom hova tenni... csak egy zombit ismertem korábban, de ez biztos nem Solomon Grundi.


Mindenesetre veszek zsákbacsápot, mindjárt ötöt. Az elsőben találok egy kötött Culcu sapit... nájsz. A második papírzacskóba belenyúlva valami bizonytalan állagú, hányásszagú masszába ér a kezem... kezdeti jókedvemet elveszi ezzel... s le is passzolom a többieknek a maradék három zacsit.

Megkérdem a többieket, hogy akarnak-e versenyezni, hogy legyen tartalék jegyünk? Bár én jelenleg csak a kvízre vagyok megfelelő, mivel vampiro-vegán diétámba nem férnek bele a csápok. Különben is annyi csáp van itt, hogy egy évadnyi hentaihoz elég lenne. A békaügetésben, viszont nem tudom felvenni as versenyt a helyiekkel, akik félig halak félig pedig békák, hiszen én csak egy kibaszott denevér vagyok, nem holmi kétéltű...

A versenyek nem nagyon érdekelnek, Culcuról csak annyit tudok hogy rossz az emésztése, ugrálni csak némi alkohol segítségével tudnék (ugye ott van a Jump spell, de gondolom az meg csalásnak minősülne), a csápoktól meg konkrétan hányok.

A Zsákbacsáp azonban érdekel, veszek én is hatot (ennyi ezüstöt találok a zsebemben), nehogy szegény Árvák tüzelő nélkül maradjanak a hideg téli éjszakákon. Látom hogy a doki sem rest, ha adakozásról van szó, jó néhány zsákot fizet ki a hálálkodó agyszívó kislánynak.

Az elsőben mindjárt egy nagyon érdekes pólót találok:


Láthatólag a kormányzó szervek sem tudták kivonni magukat a forradalmi őrületből, így készülhetett el ez az ellenpóló. Mutatom is Manunak, aki jót röhög rajta. Kis gondolkodás után felveszem. Ha egy picit is irányítottak lesznek az esti villámok, akkor csak nem fognak egy Culcu-pólós alakot agyonszexualizálni velük...

Amikor a másodikba belenyúlok, olyan érzésem támad, mintha homokba dugnám a kezem - Mi a f... - de ekkor hirtelen rázáródik a zacskó a kezemre, és milliónyi égető csípést érzek szegény végtagomon. Rángatnám kifelé, de nem nagyon sikerül, szorosan fogja a csuklómat a tasak. Az érzés egy fél perc után elviselhetetlenné válik, de szerencsére ekkor a zacskó szája kinyílik, majd némi sikoltozó felhanggal röhögni kezd az említett hordozóeszköz, én meg kikapom belőle a rákvörösre csipkedett égő kezemet.

- Tűzhangyák - mondja a doki, a Culcu hangján nevetgélő zsákot tanulmányozva - nyugi nem végleges, de egy-napig biztos zsibogni fog. - Érzem hogy ma nem sokra megyek a bal kezemmel, az íjászkodásról ma estére le kell mondanom...

Nem vesztettem el teljesen a humorérzékemet, de nem sok választ el tőle. Mindenesetre folytatom a zsákbacsápok nyitogatását, bár most már némileg nagyobb óvatossággal, belenézek mindegyikbe mielőtt beledugnám a kezem...

A harmadikban szintén hangyák vannak, a negyedikben pedig... egy okostelefon. Érdeklődve veszem ki a zsákból, de sajnos nem működik láthatóan már évek óta. A külsejét valami idegen eredetű nyálka borítja, a kijelzője meg olyan karcos, mint a mai ötödikeseké. Úgy látszik, gondolom magamban, most sorsolják ki a más létsíkokról idekerült szemetet, amire senkinek nincs szüksége... mindenesetre elteszem egy későbbi vizsgálatra. Ki tudja, talán még egyszer sikerül hazatelefonálni is vele...

Az ötödik igazi főnyeremény: egy üveg Culcu Syrup van benne, egy igazi 20 éves tömény, amibe állítólag még némi valódi testnedv is került a Nagy Öregtől. Az Agyagban igazi legendája van az öreg alkeszek között ennek a főzetnek, aranyárába mérik a feleseket belőle. Elteszem, jó lesz majd a búcsúpartinkra.


De az igazi döbbenet az utolsó zsák vizsgálatakor ér: egy könyv van benne, ami gondolom szintén a ködön keresztül érkezhetett. Régi óelf rúnák viritanak az elején, itt meg ilyet nem nagyon használnak. Megjegyzem máshol sem, már néhány évezrede. Mivel jó iskolába járattak őseim, ezért ki tudom betűzni a főoldalt:


Hohó, ez kell nekem, na ez az igazi nagy fogás! Persze bele fog telni egy kis időbe, mire végigbogarászom a számomra is nehezen olvasható szöveget, pláne mire be is tanulom a trükköket és a fogásokat, de hát mire másra, ha nem erre való az elfek hosszú élete?

A maradék 3 zsákban...

1., 1 díszes kis narancssárga potion ICHOR felirattal. Illetve amikor kinyitjuk, egy lágy: "Jackpot" sóhajjal. Ezt az egyetemet végzett hölgy kapja, hátha tudja mi is az... óva intenék mindenkit, hogy olyan dolgot igyon, amiről nem tudja mi az. ...se mosatlan gyümölcslevet

2., denevérfülek ... úgy értem igazi, levágott denevérfülek... legalább egy maroknyi... Sápadtan, remegve állok a kuzinok hallószerveivel a kezemben, mígnem a doki kiüti belőle, megkímélve a további sokktól, majd kibontja az utolsót.

3., Egy cetli: Ujjat húzhatsz felirattal. Doki tehát újra belenyúl a zacskóba, és kivesz belőle egy ezüstcsápot... a furcsa csak az, hogy azon a kezén, amelyikkel benyúlt, most hat ujj van.

Miután kiszórakoztuk magunkat, belepillantunk a versenyekbe. A csápzabálás látványától én kidobom a tacskót... a többieket ennyire nem feszélyezi. Mindenesetre így én lemaradok a győztesről... nem is baj.

A qvíz érdekes. Több kérdésre is tudnánk a választ, mégtöbbre nem... talán jó is, hogy nem jelentkeztünk, mert elég részlehajlónak tűnik a zsűrizés, tekintve, hogy Obed Marsh kapitány nyeri, a Dagon ezoterikus rendjének vezetője és alapítója, aki a maga 100+ évével a háta mögött tényleg tudhat egyet s mást.

Végül a kacsázás.... mármint békázás. Erről kiderül, hogy nem csak verseny, hanem kötelező program. Fegyveres őrök és kutyák kíséretében végig ugrálunk/kúszunk/mászunk a városkapuig, utána a papok nádpálcákkal visszapüfölnek minket a térre, mielőtt valakinek megfordulna a fejében, hogy lelépjen. Van egy fajta elképzelésük a kellemes szórakozásról.
Mire vissza érünk, kisebb fajta botrány van, mert papírforma szerint az egyik Jawa nyert volna, de diszkvalifikálták a mérete miatt, amí állítólag sportszerűtlen előnyhöz juttatta a kis törpét. Így viszont automatikusan a második helyezett nyert, aki köztünk szólva jobban hasonlít egy békára, mint emberre.

Miután mindenki zsákbamacska vásárlásba kezd. Úgy gondolom nem maradhatok ki a buliból. Úgyhogy elveszek egyet azok közül amiket Manu ajánlott fel. Kibontom a csomagot és egy aranyló kis üvegcsét húzok ki belőle (Intergalactic lore skill check: success) és nagyon megörülök neki. Egy vámpírnak vagy egy magamfajta vérfüggőnek ez körülbelül 3 deci ital nagyon sokat ér. Az Ichor bizonyos legendák szerint az istenek vére. Rendkívül ritka és értékes. Az egyetlen dolog amit biztosan tudni róla, hogy ténylegesen vér és állítólag annyira jó, hogy még a vámpirizmustól nem szenvedők is előszeretettel fogyasztják. Kihúzom a dugót és beleszagolok majd rögtön vissza is dugom mert annyira tömény szaga van, hogy már attól enyhén kitágul a pupillám. Állítólag minden lény vére másképpen hat egyszer majd ha már nagyon vágyom és magányosan kívánok ünnepelni egy helyen ahol nem bánthatok senkit akkor kipróbálom. Biztos eszméletlen jó cucc. De addig is elteszem jobb időkre. Szerencsémet látva én is veszek három zsákot (és ezzel az én pénzem is elfogy.)
Az elsőben (hát ez is jókor jön) egy pár gumicsizmát találok eléggé összehajtogatva. Na mindegy legalább megszabadulhatok ettől az undorító rózsaszíntől.
A második zsákot kinyitom és belenézek. Nem látok benne semmit annyira sötét van odabent ezért belenyúlok. Valamit sikerül megmarkolnom benne. Ám amint ujjaim köré záródnak. Egy erős áramütést érzek. Fölszisszenek és abban a pillanatban kirántom a kezem a zsákból benne a tárgyal amit aztán szemügyre veszek. Egy fog? Ránézésre valami ragadozóé. Talán farkas. De miért rázott meg? Biztos mágikus töltöttségű. Közelbberől megvizsgálva mintha tünde rúnák is lennének belevésve. Ezt is elteszem későbbbi átvizsgálásra.
A harmadik zsák nyitásakor valaki hátulról keményen meglök és a zsákból kirepülő dolog egy mögöttem álló fickót talál fejbe és rá tekeredik. A férfi üvölt egy darabig de senki se haéja mert a cuccc rá van tapadva a fejére. Körülnézek nem látott-e senki majd fütyörészve elandalgok.

A rendezvény a végéhez közeledik és a csapatokat feldobta a Zsákbacsápok vásárlása. Végül mindenkire rámosolygotak az Öreg Istenek.
A békagolás már kevésbé volt jó élmény Boltar doki kivételével mindenki a középmezőnyben végzett.  A doktor jócskán lemaradt és szúrós pillantásokat vet az őt istrángoló egyházfira. Az is kiderül, hogy lehet ezek a csizmák jól szigetelnek és nem áznak be (leszámítva a lyukasat) de az biztos, hogy nem efféle sportra találták ki őket. Egy pecsenyesütő, Pribék Aladár már visszaúton osztja meg veletek azt, hogy minél magasabb a szára a gumidorkónak annál nagyobb a riszpekt a halász körökben. Az új lábbelitek feltörte a kényelmes viselethez szokott lábatokat.
Minden egyes versenyzőt egy pohár Dagon Verítéke várt a célban frissítőképpen, kicsit tétovázva kóstoltok bele de kellemes meglepetés ér Titeket hisz egyszerű bor kortyoltok.
Miután a rendezvény a végéhez közeledik a ketrecfejű Szil Veszter a pódiumra hívja a leendő áldozatokat. Akik lehajtott fejjel érkeznek. Miután dicsőítik az Öregeket a vesztősor elindul a móló felé. A tömeg utat enged nekik és halkan az zsozsolmázza a:

- Ia! Ia! Cthulhu Fthagn! Ph'nglui mglw'nfah Cthulhu R'lyeh wgah'nagl fhtagn!

Az égre néztek a felhőkre, amik a legutóbbi lázadósütés óta hallgatnak és vészterhesen ülnek a város felett. A szobor most biztonságosabb lenne, de kíváncsiságotok győz és úgy döntitek megnézitek happy endet, ami persze csak az város lakóknak az.

A élen haladó drizzit mintha észre se venne titeket csak lépked üres tekintettel. Ez jellemző a többiekre is, olyan mintha elkábították volna őket.
A nagy tolongásban alig bírtok egymás mellett maradni, mert közben a legyengült doktorét is óvnotok kell. Aki bár járni tud , de nincs igazán elemében. Ráadásul gazdagodott egy plusz ujjal, valami olyasmit dörmög az orra alatt, hogy Ő mostantól osztott kasztú egy clerick/shaman.

Az oda úton  sajnos elveszik pár tárgyatok, hála a helyi tolvajcéh élelmes munkásainak( Succesfull pickpocket teh party lost 4 golden tentacle and a random item/character )
Az áldozatokat egy előkészített molóra viszik ami hosszan belenyúlik az öbölbe. A mély víz gyorsabban elnyeli a Dagonnnak szánt adományokat és biztosabb a siker. Hiszen ha egy is kisodródik a partra az rossz omen és balszerencsét jelent, mert a tenger isten így fejezi ki nem tetszését és a kívánt áldás elmarad.

H. Út Ernő legszebb matróz ruhájában jelenik meg a dokkoknál, kezében egy gyöngyház berakásos halpucoló kés aminek a pengéje foylamatosan levedzik, így apró tócsákat hagy maga után mikor elindul a ceremónia megkezdésére.

@Dr. Casanova Boltar:
Csak egy pillanatra nyitod fel harmadik szemed és szinte elvakít a fény ami mólók végéből, a vesztőhelyről árad. Körbe kémlelsz óvatosan és körülöttetek több a setét aura mint a világos. Velejéig romlott a város, nem lenen baj ha maga Dagon vagy Culcu felébredne és eltörölné a föld színéről ezt a romlott helyet.

@Party:
Dacára, hogy a Zsákbacsápok javítottak a hangulatotokon most mindenkit baljós előérzet száll meg. Nálatok nem divat a felesleges vérontás és a bálványimádás. Természeteteknél fogva íróztok tőle( No evil character in the party), csak remélni tudjátok, hogy a Manu által megjósolt villámok időben csapnak le és szabotálni tudják a szertartást. A drizzit és csapata rendes volt veletek nem érdemlik meg a halált pláne így aljas módon.

Látom Isithieländé örül a kis üvegcséjének, remek.... én viszont elhagytam az esernyőmet békaügetés közben
A jawák is hozzánk sodródnak a tömegben, idegesen kapkodják kis reflektorszerű szemüket, rossz érzésük van.
Az égen a sötét fellegek elkezdenek villogni, mintha az idelátogató turista istenek fotóznák az eseményeket.
[Secret mission: take a selfie with an Old One]

A csapat lelkes áldozat masírozik végig a mólón... aminek mi persze a közelébe se megyünk. Az emberek egy része éljenez, hogy milyen bátrak, másik része irigykedik, hogy milyen szerencsések... innen lehet tudni, hogy ki a helyi és ki a katasztrófaturista.
Van egy Darkósabb csávó is erre látszik, hogy egy igazi éjjeli féreg. Hatalmas Ágyú márkájú fényképezőjével csak a pillanatot várja, hogy valaki szörnyet haljon a lencsék előtt.

Miközben a szerzetesek felkenik az áldozatokat valami trutymóval... ami messziről is bűzlik, és kissé hasonlít a szaga a boylira... Ezek a rohadékok simán megoldhatták volna az emberek problémáit, de neem... az NJK-k ilyet nem csinálnak, ezt csak a játékosoknak lehet... akkor is ha egész városok halnak ki, az NJK-k nem avatkoznak be... kivéve, ha a mi dolgunkat kéne akadályozni... pont olyanok, mint az isteneik.

A kórus énekel


A víz láthatóan örvényleni és tajtékozni kezd. Egy öreg halász mellettünk arról panaszkodik, hogy bezzeg "régen ilyenkor a halak is feljöttek a felszínre és együtt táncoltak a hullámokkal... és ez mindig bőséges fogást jelentett a következő évre... de lám, most itt a világvége és akit nem visznek el az istenek, az biza éhen fog degelni..."

Végül elkezdődik a dolog. Legnagyobb döbbenetemre önként kezdenek az emberek beugrálni az örvénylő tengerbe. Szépen, egyenként, akár fél perces szünettel is. És minden egyes alkalommal, amikor beugrik egy ember, egy hatalmas villám húz le a felhőkből agyoncsapva egy-egy szerencsést a tömegből.

- Elkezdődött! - mondom a többieknek, de ezt ők is észrevették... ugyanakkor sakkal jobban leköti őket a móló elejénél kialakult tumultus. Egy nagydarab, fekete páncélos fickó hajigálja szét a kultistákat és próbál az áldozatokhoz férkőzve, a villámok zajától nem hallom jól, de talán azt kiabálja, hogy: - Lisszt! - gondolom szereti a klasszikus zenét....

Minden esetre nem hagyhatom, hogy Rozgony beleköpjön a levesünkbe, így én is elkiáltom magam, abba az irányba mutatva, hogy: - Állítsák meg, tönkre akarja tenni az áldozatot!
Persze tök feleslegesen, mert mindenki azon van, hogy megállítsa. Még Szilv Eszter is felvonja a szemöldökét, és valamire készül.

Ahogy a feketelovag végigszalkad a mólón és dominóként dönti be a vízbe az áldozatokat a víllámok is felszaporodnak, és a kukoricapattogtatásra emlékeztetnek. Az öreg halász megint bazsalyog, hogy: "nem jó, mert így nem önkényes az áldozat" - vagy valami hasonlót.

A lovag egyre közeledik a sötét elfhez. Eszter magasba tartja a kezeit, s a fején levő ketrec is vadul szikrázni látszik, és ekkor....

Drizzd elmosolyodik és beledől a vízbe, pont mielőtt a lovag elérné. Szilvesztri befejezi a mormolást, és egy hatalmas istennyila indul meg a felhőkből...

Közben az elektrosztatikus töltés hatására feltöltődnek a kapacitorok, kinyílnak a szárnyak és a nagy szél sárkányrepülő gyanánt felkapja magasan a gyár épülete fölé...
(s valahol az épület mélyén a kioldó szerkezet elengedi a feltöltött boylit útjára)

... a villám elhajlik és a szárnyakba csap. Hosszú perceknek tűnő pillanatig áramlik a töménytelen energia a sárkányrepülőn keresztül a hamis villámhárítóba (thank you Benjamin Franklin!), majd felrobban a tető, s a szárnyak elszabadulva felszállnak a felhők fölé, és a hold előtt a tökéletes jelzést alkotják...


Kár, hogy a felhők miatt ez nem látszik...

A villámok közben felszaporodnak, elszabadulnak. A káoszt közben kihasználva számos emberke kapja magára az eddig rejtegetett denevérfüleket és lendülnek támadásba... ehhh... kezdenek figyelem megosztó hadműveletbe.

Valami közben becsapódik az öböl fortyogó vizébe, s egy hatalmas robbanással egy pillanatra lángba borítja azt...

A robbanástól a közelebb állók mind hanyatt esnek, így mi is. S mire feltápászkodunk a mólónak hült helye... a lángok sem maradnak egy pár pillanatnál tovább, de a tenger örvénylése és morajlása egyre nagyobb, egyre hatalmasabb, és egy óriási, 30 emelet magas hullám emelkedik ki a közepéből... de nem hullám az, s nem is a Lochnessi szörny... ez maga Dagon, egy kis fekete alakot szorongatva a kezében emelkedik a dokkok fölé. Nyűgös, mint akit most keltettek fel.
A villámok rendületlenül cikáznak, emberekbe, háztetőkbe csapnak.

A gyárépületből kis lángoló köpenyes törpék rohannak ki és ugrálnak a vízbe.

S míg a lovag szabadulni próbál a dühödt isten fogságából... Dagony hátán egy áldozati köpenyes alak mászik fel, ikerpengéit a pikkelyek közé vájva...

Úgy tűnik, a két hérosz, egymás nemezisei most közösen csapnak oda a tengerből kiemelkedő fertelemnek. Elég egy pillantás az Öreg hínárral borított koponyájára, hogy tudjam, lesznek rossz éjszakáim a jövőben pedig nem is én vergődök az istenféleség mancsában...

Epic battle ez is, de elég egyoldalúnak tűnik a dolog első ránézésre. Dagon nem egészen egy súlycsoportban van a két vitézzel: csak kb. plusz két-három tonna fölényben lehet. Ezen a rossz arányon csak néhány 10 kilónyit javít Lord Roszkos, amikor lemetéli a vörösen világító kardjával az öregisten hüvelykujját. Az említett testrész a mélybe hullik, Roszkos meg kiszabadulva a szorításból megpróbál feljebb kapaszkodni. Azonban megcsúszik a pikkelyeken, és csak az egyik, bajuszként lelógó csápba kapaszkodva ússza meg a tengerbeesést. Némi tarzanszerű lengedezés után sikerül a kardját Dagony fülébe (kopoltyújába?) döfve megkapaszkodni az bal vállán.


Akár még vicces is lehetne a helyzet: egy pillanatra Dagony helyébe képzelem magam, az egyik vállamon Drizzt, az angyal, másikon Roszkos, az ördög, vajon melyiket kapom be hamarabb? Elmosolyodok a gondolattól, de újból összerezzenek amikor a hínáristen felüvölt. Gyorsan összekapom magam, és odaüvöltök a társaimnak:

- Nincs itt semmi látnivaló! - mondom a nyilvánvaló hazugságot a háttérben a vidáman lángoló feldolgozóval, de talán ez az állítás most mégis helytálló lehet.  - Gyerünk vissza az emlékműhőz, mielőtt minket is agyonvág valamelyik isten nyila! -Társaimat még noszogtatni kell egy kissé, mert eléggé lefagytak, de hamar ráébrednek szavaim igazságára, és elindulunk vissza a biztonságosnak hitt térre. Még egy utolsó pillantást vetek a tengerben folyó küzdelemre. Látom, hogy Rosco most tiszta célpont, és ugyan íjazni nem tudok, de van még egy pisztolyom, hátha... illetve nincs, valamelyik tömegjelenetben megfújhatta egy noname helyi erő. Mindegy, döbbenek rá, úgysem tudtam volna lőni, mert nem volt már benne golyóbis, elhasználtam az őrgoblinra...  Közben a halállottó esélyesei egyre fogynak, ahogy fülsiketítő csattanással le-lecsap néha egy villám, de mi még egyelőre megússzuk, hála az új pólómnak... bár az is lehet, hogy csak szerencsénk van.

@ A Drizzit, Culcu Alvó Ügynöke:

A drow élete legkeményebb pikkelyébe vágta ikerpengéit mikor bevállalta a csapatával, az istengyilkosságot. Culcu alvó ügynökeként nem tehetett mást, a kialakult helyzetet csak így kezelhették megfelelően. Az összetűzés a kocsmában, a Roszkossal való ellentéte csak homok a szélben. A nagyobb cél miatt mindent kockára tettek...

Csússz.- épphogy sikerült megtartania az egyensúlyát a nyálkás élőfalon.

Dekoncentrált volt és a figyelmét is megosztotta de ez most túl nagy luxusnak számított Culcu számított rá mint a társai is akik a vízben lebegve várják az átlényegülést, az esélyt.
Bal kezével megfeszítette a szablyáját és egyből megcsapta a rothadó hús bűze. Felfordult a gyomra attól amit épp készül tenni de csak ez az esélye van, hogy a felébredt isten ne úgy tapossa el mint egy férget. Dagon húsa és vére szikkadt volt és tömény. Az idő lelassult ahogy a  körülötte lévő esszenciát magába szívta. Érezte, hogy a sötételf bőr ami álcaként viselt gyors ütemben foszlik le róla így felfedve a régóta rejtegetett borzalmat.
- Készülj - üzente társainak akik tetszhalottszerű állapotban lebegtek a vízben.

Valahol messze a városban a zenekar rákezdett az előre megbeszélt nótára.

Lord Roszkos érzete perceken belül véget ér az élete. Tehetetlenül kapaszkodott az öreg isten vállába és a karjába amit az imént a fejébe döfött.  Hiába merítette pengéjét tövig, de a másiknak ez a próbálkozás szúnyogcsípésnek tűnhetett. Utolsó erejével még Yog-Sottothoz imádkozott, hogy segítse meg most és utoljára. A litánia végét utolsó erejéből mondta és mikor felemelte a fejét majdnem elfelejtette befejezni azt, mert Dagon másik válláról egy csápos, csupafog szörny bontakozott ki.

@Party:
Hitetlenkedve bámuljátok a vízből előbukkanó alakot, körülöttetek a villámok csapnak az emberekbe és a talajba. A tenger isten megpillantásást nehezen tudjátok feldolgozni és érzitek megtört bennetek valami.

( Huge Sanity loss! Roll d10 and check the results
No. Result
1 Fainting or screaming fit
2 Flees in panic
3 Physical hysterics or emotional outburst (laughing, crying, ect.
4 Babling, incoherent, rapid speach, or logorhea (a torrent of coherent speech)
5 Intense phobia, perhaps rooting investigator to the spot.
6 Homicidal or suicidal mania
7 Hallucinations or delusions
8 Echopraxia or echolalia (investigator does/says what others around him do/say)
9 Strange or deviant eating desire (dirt, slime, cannibalism, ect.)
10 Stupor (assumes foetal position, oblivious to events) or catatonia (can stand but has no will or interest; may be led or forced to simple actions but takes no independent action)


A hír gyorsan terjed a mólóról a városba:

- Dagon Felébred!

Az izmuthiak egy emberként rogynak térdre és felhajtott fejjel várják istenüket. Akik csak a rendezvényre érkeztek azok menekülnek amerre látnak de nem jutnak sokáig a villámcsapások őket érik először.


A háttérben a halfeldolgozó gyár már javában ég, de csak egy erőltetett mosollyal tudjátok díjazni ezt. Pedig K vagy Á repesni fog az örömtől ha megtudja, csak éljétek túl...
@Dr. Casanova Boltar:
A sokkból a kezeden lévő jel térít magadhoz a fájdalommal ahogy szinte felforrósodik.
- A szobor - nyögöd végül ki a többieknek

Ekkor ocsudik fel csapatotok és Leonidas üvölti el magát:
- Nincs itt semmi látnivaló!

Hát akkor pörögjön a kocka!

The member 'Leonidas' has done the following action : Dices roll

'd10' : 6